„Nagy hiba azt hinni, hogy Európa és a világ már túl van a veszélyen”

Az IEA vezetője arra figyelmeztetett, hogy bár a nemzetközi üzemanyag-ellátás jelenleg stabil, a Hormuzi-szoros közelében történt legutóbbi tartályhajó-elleni támadások ismét rávilágítottak arra: Európa importált fosszilis energiahordozóktól való függősége továbbra is komoly kockázatot jelent a kontinens gazdasága számára.

„Az egész világnak fel kell készülnie a legrosszabb forgatókönyvre. Reméljük, hogy erre nem kerül sor, de készen kell állnunk arra az esetre is, ha a Hormuzi-szorost teljesen lezárnák”

– mondta Birol. A világ kőolaj- és földgázszállításának mintegy 20 százaléka ezen a stratégiai jelentőségű tengeri útvonalon halad át.

Birol kitartott korábbi figyelmeztetése mellett a repülőgép-üzemanyag esetleges hiányával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy nem pánikkeltésről van szó, hanem egy olyan figyelmeztetésről, amelynek ösztönöznie kell az európai finomítókat és döntéshozókat a gyors megelőző intézkedések megtételére.

„A biztosok, a finomítók, valamint az Egyesült Államok és Nigéria támogatásának köszönhetően jelenleg sikerült kiegyensúlyoznunk a finomított üzemanyagtermékek ellátását. Ugyanakkor továbbra is komoly kihívások előtt állunk, ha a Hormuzi-szoros nem marad teljes egészében nyitva” – tette hozzá.

A közel-keleti konfliktus nemcsak az energiapiacokra gyakorol hatást: a műtrágya-, vegyipari és gyógyszeripari alapanyagok globális ellátását is érzékenyen érinti.

Nincs visszaút az orosz gázhoz

Birol elutasította azt a felvetést, hogy Európának ismét orosz földgázra kellene támaszkodnia. Az Európai Unió 2027-től hivatalosan is megtiltja az orosz gáz importját, és az IEA vezetője szerint a Moszkvától való hosszú távú energiafüggőség vezetett a jelenlegi magas európai villamosenergia-árakhoz. Ugyanakkor ez ráébresztette Európát arra is, hogy csökkentenie kell külső függőségét.

„Európa súlyos árat fizetett az Oroszországtól való túlzott energiafüggőségért, miután az orosz gázszállítások visszaestek. Gazdaságaink, vállalataink és a háztartások egyaránt megszenvedték a magas energiaárakat” – fogalmazott.

Bár az energiabiztonsági aggályok miatt több tagállamban ismét napirendre került a hazai olaj- és gázkitermelés bővítése – Románia és Ciprus élen jár ebben –, Birol szerint Európa nem számíthat arra, hogy egyik napról a másikra jelentős új fosszilis energiahordozó-készleteket talál.

„Ha Európában jelentős olaj- vagy gázkészletek lennének, azokat már évekkel ezelőtt felfedeztük volna”

– mondta, vitatva az iparág azon állításait, amelyek szerint még jelentős, kiaknázatlan fosszilis készletek rejtőznek az uniós országokban.

Szerinte a valódi megoldás az, hogy Európa minél több energiát állítson elő saját maga, és a lehető legkisebbre csökkentse más országoktól való függőségét.

Az elmúlt években az EU energiaimportja jelentősen átalakult: ma már az Egyesült Államok a cseppfolyósított földgáz (LNG) legfontosabb beszállítója. Washington azonban jelenleg arra próbálja rávenni az Európai Bizottságot, hogy enyhítsen a metánkibocsátásra vonatkozó szabályokon, ellenkező esetben az LNG-szállítások csökkentésével fenyeget.

Az amerikai kormányzat szerint azok az előírások, amelyek kötelezik az olaj- és gázipari vállalatokat a termelésükhöz kapcsolódó metánkibocsátás mérésére és jelentésére, jelentősen növelik a kitermelési költségeket.

Arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság hajlandó-e engedni az amerikai követeléseknek, Dan Jørgensen energiaügyi biztos azt válaszolta:

„Lesznek kisebb módosítások, és bizonyos dolgokat másképp kell majd csinálnunk. De semmiképpen sem hátrálunk meg a kitűzött céljainktól és vállalásainktól.”

„A villamosítás jelenti a megoldást”

Birol szerint Európa energiafüggetlenségének legfontosabb útja az energiafelhasználás minél szélesebb körű villamosítása, amely hosszú távon csökkenti a fosszilis energiahordozók importigényét.

„A lehető legnagyobb mértékben villamosítanunk kell az energiafelhasználásunkat és a gazdaságunkat. Ez több elektromos autót, több hőszivattyút és egyre inkább villamosított ipart jelent” – hangsúlyozta.

Ugyanakkor elismerte, hogy bár az Európai Unió kiemelkedően teljesít a tiszta energia előállításában, az energiafelhasználás villamosításának aránya az elmúlt tíz évben 23 százalékon stagnált. Ez jelentősen elmarad olyan országoktól, mint Japán, Dél-Korea vagy Kína, amelyek nem rendelkeznek jelentős olaj- és földgázkészletekkel.

„Tavaly 85 gigawatt új megújuló energiatermelő kapacitás csatlakozott az európai hálózathoz. Ez óriási eredmény. Ugyanakkor közel 600 gigawattnyi – vagyis ennek csaknem hétszerese – megújulóenergia-projekt készült el úgy, hogy nem tudott csatlakozni a hálózathoz, mert nem állt rendelkezésre megfelelő villamosenergia-infrastruktúra az energia eljuttatására a háztartásokhoz és az iparhoz” – mondta.

Szerinte az európai villamosenergia-hálózatok elavultak, és műszakilag már nem képesek lépést tartani a megújuló energiatermelés gyors növekedésével.

„Ha szabad így fogalmaznom, ez valóságos gazdasági bűncselekmény. Teljes mértékben támogatom az Európai Bizottságot abban, hogy korszerű hálózatokat építsen ki, és megerősítse Európa energiarendszerét.”

Bár az EU milliárdokat fordított a tiszta energiára, sok tagállamban a villamos energia ára még mindig kétszer-háromszor magasabb a földgázénál. Emiatt egyre többen attól tartanak, hogy a villamosítási célok társadalmi támogatottsága meggyengülhet, ha a kormányok nem tudják érdemben csökkenteni az áram árát.

„A villamos energiát megfizethetővé kell tennünk az emberek számára. Csak így választják majd a fogyasztók, a háztartások és az ipari szereplők. Nem azért fognak áttérni az elektromos megoldásokra, mert azok környezetbarátok, hanem azért, mert olcsóbbak” – mondta Birol.

A nyári szünetet követően az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megkezdi a tárgyalásokat az európai villamosenergia-hálózat korszerűsítéséről, miután a tagállamok júniusban – a Tanács soros ciprusi elnöksége alatt – közös álláspontot fogadtak el a kérdésben.

A tárgyalások levezénylése immár az ír elnökség feladata lesz, amely azt reméli, hogy még az év vége előtt sikerül végleges megállapodást elérni.