„A háború még soha nem volt ilyen közel” – német katonák Fehéroroszországnál

A litvániai Pabradė környékén mintegy 3000 NATO-katona vesz részt a Freedom Shield I hadgyakorlaton. A hat héten át tartó kiképzésen drónokat, elektronikai hadviselési eszközöket, harckocsikat, tüzérséget, gyalogsági alakulatokat, helikoptereket és vadászgépeket is bevetnek. A katonák egy olyan hagyományos támadás elhárítását gyakorolják, amely a NATO területét érné.

A gyakorlat egyik kulcsszereplője a német hadsereg 45. páncélos dandárja, a Lithuania Brigade. Berlin 2027 végéig mintegy 4800 katonát kíván állandó jelleggel Litvániába telepíteni. A dandár öt zászlóaljból áll majd, és elsődleges feladata Oroszország elrettentése, valamint a NATO keleti szárnyának megerősítése.

Németország történelmi katonai szerepvállalása

Németország 2017 óta vesz részt katonákkal a Litvániában állomásozó NATO-harccsoportban, ám korábban rotációs rendszerben cserélték az alakulatokat. Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója után Litvánia tartósabb NATO-jelenlétet sürgetett. Olaf Scholz akkori német kancellár 2022-ben vállalta, hogy Berlin egy teljes dandárt vezet az országban.

A német vezetés később tovább erősítette a terveket. A Wagner-csoport 2023-as lázadása, majd a zsoldosok egy részének Belaruszba települése újabb lendületet adott a vitának. Boris Pistorius német védelmi miniszter végül bejelentette, hogy a Bundeswehr történetében először harcképes dandár állomásozik majd tartósan Németországon kívül.

A német katonai vezetés szerint a feladat egyértelmű: kulcsszerepet vállalni a NATO keleti szárnyának védelmében. A litván fővárosban, Vilniusban egy emléktáblán Friedrich Merz német kancellár szavai is ezt hangsúlyozzák: „Litvánia biztonsága a mi biztonságunk is. Vilnius védelme Berlin védelmét jelenti.”

Önkéntesekre építenek, de vannak hiányzó katonák

A dandár feltöltését elsősorban önkéntesekkel tervezik, ám a létszám biztosítása komoly kihívást jelent. A Bild beszámolója szerint a tervezett állomány mintegy 60 százalékát sikerült eddig önkéntesekkel feltölteni, ami körülbelül 2000 fős hiányt jelent. Egyes, 2027-ben Litvániába költöző alakulatoknál, köztük a 203. harckocsizászlóaljnál, még nagyobb a létszámhiány.

A 203. zászlóalj parancsnoka szerint ugyanakkor katonái többsége önként vállalja a külszolgálatot. A katonák között vannak, akik több évre kötelezték el magukat a litvániai szolgálat mellett.

A küldetés azonban a személyes életükre is hatással lesz: a katonák számára a litvániai szolgálat nem csupán kiképzést és hadgyakorlatokat jelent, hanem őrszolgálatot, készenlétet és akár hétvégi szolgálatot is. A német hadsereg ezért családbarát feltételekkel próbálja ösztönözni a jelentkezőket.

A Litvánia és Belarusz közötti határ közelsége ugyanakkor világossá teszi, hogy ez már nem pusztán egy távoli kiképzési feladat. A NATO keleti szárnyának védelmére készülő német katonák egy olyan térségben teljesítenek szolgálatot, ahol a háború közelsége az európai biztonságpolitika mindennapi valóságává vált.