Tudomány
A kutatók szerint súlyos kockázat fenyegeti az Északi-sark élővilágát a norvég bányatervek miatt
Egy hónapon át vizsgálta a Jeges-tenger mélyét egy nemzetközi kutatócsoport a norvég partok közelében, hogy feltérképezze azokat a különleges ökoszisztémákat, amelyeket a jövőben mélytengeri bányászat veszélyeztethet. Az expedíció során olyan ritka fajokat és eddig ismeretlen élőlényeket is dokumentáltak, amelyek jól mutatják, milyen keveset tudunk még mindig a sarkvidéki mélytenger élővilágáról.
A kutatók távolról irányított víz alatti járművekkel (ROV) vizsgálták a tengerfenék hegyláncait és hidrotermális kürtőit, helyenként csaknem 3000 méteres mélységben. A küldetés célja az volt, hogy tudományos bizonyítékokat gyűjtsenek azokról a sérülékeny élőhelyekről, amelyek a kritikus ásványkincsek kitermelésére irányuló tervek nyomán veszélybe kerülhetnek.
A Greenpeace által szervezett expedíciót élőben is közvetítették, a közösségi oldalakon pedig több mint 450 ezren követték az eseményeket.
A felvételeken egy ritka Dumbo-polip is feltűnt – külön érdekesség, hogy éppen ez a faj szolgált az expedíció kabalaállataként. A kutatók emellett több mint 400 szivacsmintát gyűjtöttek össze, és több olyan élőlényt is azonosítottak, amelyek akár teljesen új fajoknak is bizonyulhatnak.
Anne Helene Tandberg, a Bergeni Egyetem kutatója szerint a mélytengeri ökoszisztémák rendkívül érzékenyek a bolygatásra, regenerációjuk pedig rendkívül lassú. Mint fogalmazott, számos mélytengeri faj hosszú életű, kevés utódot hoz létre, ezért ha élőhelyük sérül, helyreállásuk akár évszázadokig is eltarthat. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a mélytenger távolinak tűnik, már most is jelentős környezeti terhelés alatt áll.
A helyzetet tovább súlyosbítja a klímaváltozás. A mélytengeri gerinctelenek jelentős része hideg, stabil hőmérsékletű vizekhez alkalmazkodott, miközben meszes külső vázukat az óceánok savasodása is veszélyezteti. Az emelkedő vízhőmérséklet és a kémiai változások együttesen tovább csökkentik ezeknek az élőlényeknek az alkalmazkodási esélyeit.
Egyelőre felfüggesztették a bányászati terveket
A vizsgált térséget a norvég kormány 2024-ben nyitotta meg a mélytengeri bányászat lehetősége előtt. A feltárási folyamatot azonban azóta – legalább 2029-ig – felfüggesztették, miután környezetvédő szervezetek, tudósok, halászati szereplők és ellenzéki politikusok is kifogásolták a terveket.
A mélytengeri bányászat támogatói szerint a tengerfenék jelentős mennyiségű, a zöld átálláshoz nélkülözhetetlen nyersanyagot – például kobaltot, nikkelt és ritkaföldfémeket – rejt. Ezek kulcsfontosságú alapanyagok az akkumulátorok, az elektromos járművek és számos más korszerű technológia gyártásában, miközben csökkenthetnék a szárazföldi bányászattól való függőséget. Norvégia is ezzel indokolja, hogy hosszabb távon kiaknázza a tengerfenéken található ásványkincseket.
A bírálók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a mélytengeri bányászat környezeti következményeit még alig ismeri a tudomány. A károk könnyen visszafordíthatatlanná válhatnak, miközben a szárazföldön jelenleg is rendelkezésre állnak olyan ásványkészletek, amelyek fedezhetik az ipari igényeket. Tudósok és természetvédelmi szervezetek ezért moratóriumot sürgetnek mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre elegendő tudományos adat a kockázatok megítéléséhez. Eközben az ENSZ Nemzetközi Tengerfenék-hatóságának irányításával továbbra is zajlanak a nemzetközi szabályozásról szóló tárgyalások.
Az expedíció kutatói szerint jelenleg a legfontosabb feladat az ismeretek bővítése. Az összegyűjtött minták és felvételek elemzése a következő hónapokban folytatódik, az eredmények pedig várhatóan alapul szolgálnak majd a norvég vizeken kijelölendő új tengeri védett területek meghatározásához.