Egyre hosszabb hőhullámok és hevesebb esőzések várhatók Magyarországon

A hőség egyre tovább tart

A hazai felmelegedés az 1980-as évektől gyorsult fel, a szélsőséges hőhullámok pedig az 1990-es évektől váltak egyre gyakoribbá. Jól mutatja a változás ütemét, hogy Magyarország tíz legmelegebb nyara közül kilenc 2000 után következett be. A 2026 júniusi rendkívüli hőhullám a szakértők szerint 2007 óta a legsúlyosabb volt.

Nemcsak a hőhullámok intenzitása nő, hanem az időtartamuk is. Míg korábban főként július végén és augusztus elején fordult elő tartós forróság, ma már májusban vagy június elején elkezdődhet, és akár szeptemberig is eltarthat.

A klímamodellek szerint az éves hőségnapok száma jelentősen emelkedik. Az 1971–2000 közötti időszakban átlagosan 17 ilyen nap volt évente, a század közepére ez legalább 25-re, a század végére pedig akár 44-re is nőhet. Az Alföldön és a Dél-Dunántúlon különösen jelentős lehet a másodfokú hőhullámos napok számának emelkedése.

Kevesebb eső, de hevesebb záporok

A felmelegedéssel együtt a csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebbé válik. A kutatók szerint nyáron hosszabb száraz időszakokra kell felkészülni, ugyanakkor gyakoribbá válhatnak a rövid idő alatt lezúduló, nagy mennyiségű esőt hozó viharok. Már most növekvő tendenciát mutat a napi 20–40 millimétert meghaladó csapadékesemények száma, és a modellek szerint ez a jövőben tovább erősödik.

A heves záporok ugyanakkor nem pótolják a hosszan tartó, áztató esőket. A nagy mennyiségű víz jelentős része gyorsan elfolyik, kevés szivárog be a talajba, így a mezőgazdaság és a természetes növényzet számára kevésbé hasznosul. Emiatt a gyakoribb felhőszakadások ellenére is nőhet a nyári aszályok kockázata.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy Magyarország ettől még nem válik mediterrán éghajlatú országgá. Bár a hőmérséklet egyre inkább közelíthet a mediterrán térségek mai viszonyaihoz, a csapadék éves eloszlása továbbra is eltérő marad: a nyár várhatóan a legcsapadékosabb évszak marad, ám az eső egyre egyenetlenebbül érkezik majd.