Közel kétmillióval nőtt a dollármilliomosok száma 2025-ben

A világ magas vagyonnal rendelkező magánszemélyeinek tábora 2025-ben csaknem kétmillió fővel bővült. A Capgemini World Wealth Report 2026 című jelentése szerint a HNWI-k – vagyis a legalább 1 millió dollárnyi befektethető vagyonnal rendelkező magánszemélyek – együttes vagyona 8,7 százalékkal, 98,3 ezer milliárd dollárra emelkedett. Ez 2018 óta a legnagyobb éves növekedés.

A vagyon bővülésének egyik legfontosabb motorja a részvénypiacok erős teljesítménye volt, amelyet többek között a mesterséges intelligenciához kapcsolódó befektetések és az ellenálló vállalati eredmények támogattak. A kérdés azonban az, hogy ebből mennyit érzékel Európa, és milyen hatással lehet a leggazdagabbak vagyonának növekedése a szélesebb gazdaságra.

Ki számít magas vagyonnal rendelkező magánszemélynek?

A Capgemini meghatározása szerint HNWI-nek az számít, akinek legalább 1 millió dollárnyi befektethető vagyona van, a saját lakóingatlan értékét nem számítva. A kategória további három csoportra oszlik:

1–5 millió dollár: „millionaire next door”, vagyis a hétköznapi életvitel mellett is jelentős vagyonnal rendelkező milliomosok;
5–30 millió dollár: középkategóriás milliomosok;
30 millió dollár vagy több: ultra magas vagyonnal rendelkező magánszemélyek (UHNWI).
A harmadik csoport különösen szűk: a Capgemini szerint a nagyjából 250 ezer UHNWI 2025-ben a HNWI-k leggyorsabban növekvő vagyonos rétegét alkotta, számuk egy év alatt 9,4 százalékkal nőtt. A világ HNWI-vagyonának 34,8 százaléka a legfelső 1 százalék kezében van.

Európában is gyorsan nő a milliomosok száma

A globális vagyonosodási hullámból Európa sem maradt ki. A Capgemini adatai alapján a régióban nagyjából 6 millió HNWI él, és számuk 2025-ben 6,5 százalékkal emelkedett. Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy 2024-ben még csökkent a régió HNWI-populációja.

A vagyon növekedése még látványosabb volt: az európai HNWI-k összvagyona 8 százalékkal nőtt 2025-ben, szemben a 2024-es mindössze 0,7 százalékos bővüléssel. A régió HNWI-vagyona így mintegy 20,5 ezer milliárd dollárra emelkedett. A növekedés azonban országonként jelentősen eltért.

Luxemburgban 13,5 százalékkal nőtt a HNWI-k száma, Németországban 11,1 százalékos bővülést mértek, Belgiumban pedig 9 százalékot. Franciaországban 2,7 százalékkal, az Egyesült Királyságban pedig 2,6 százalékkal gyarapodott a vagyonos magánszemélyek száma.

Mi áll az európai növekedés mögött?

A Capgemini szerint Európa teljesítményét több tényező együttesen segítette. A stabilizálódó részvénypiacok és az infláció mérséklődése kedvezőbb környezetet teremtett a vagyon növekedéséhez.

A részvénypiacok különösen fontos szerepet játszottak. Németország vezető részvényindexe, a DAX 2025-ben több mint 23 százalékkal emelkedett. A növekedésben jelentős szerepet játszottak többek között a védelmi és energetikai vállalatok; a Rheinmetall és a Siemens Energy részvénye például kiemelkedő teljesítményt nyújtott.

Az Egyesült Királyság FTSE 100 indexe szintén több mint 20 százalékos éves emelkedést ért el. A brit piacon a bányászati és védelmi vállalatok teljesítménye is hozzájárult a növekedéshez.

Mire használják a vagyonukat a leggazdagabbak?

A vagyon növekedésével párhuzamosan a HNWI-k befektetési stratégiája is változott. Gareth Wilson, a Capgemini ügyvezető alelnöke szerint a vagyonos befektetők a készpénzállománytól részben a magasabb potenciális hozamot kínáló eszközök felé mozdultak el.

A hangsúly egyre inkább a részvényeken és a kötvényeken, miközben csökkent a készpénz szerepe a portfóliókban. Ez természetesen nagyobb kockázatot is jelenthet, ugyanakkor a tőke aktívabb befektetése a gazdaság számára is fontos lehet. A részvények iránti erősebb kereslet hozzájárulhat a vállalatok finanszírozásához és a tőkepiacok értéknövekedéséhez, bár önmagában a milliomosok vagyonának növekedése nem bizonyítja, hogy a teljes gazdaság ennek megfelelő mértékben gyarapszik.

A 2025-ös piaci folyamatok jól mutatják ezt: a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiai beruházások, az energetika és az európai védelmi kiadások növekedése egyaránt erőteljes részvénypiaci mozgásokat idézett elő.

A milliomosok gazdagodása a hétköznapi európai számára is számít?

A válasz nem egyszerű. A magas vagyonnal rendelkező befektetők nagyobb tőkepiaci aktivitása hozzájárulhat a vállalatok finanszírozásához, a beruházásokhoz és az eszközárak emelkedéséhez. Ez bizonyos körülmények között gazdasági növekedést is támogathat.

Ugyanakkor nem szabad automatikusan egyenlőségjelet tenni a milliomosok vagyonának növekedése és az átlagos életszínvonal javulása közé. A Capgemini adatai elsősorban a befektethető magánvagyon és a vagyonos emberek számának alakulását mutatják; ezekből önmagában nem következik, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentek, vagy hogy az átlagos európai háztartások anyagi helyzete javult.

A 2025-ös adatok mindenesetre azt mutatják, hogy a globális vagyonosodás erőteljes éve volt. A világ HNWI-populációja 7,9 százalékkal, 25,3 millió főre nőtt, összvagyonuk pedig 98,3 ezer milliárd dollárra emelkedett. Európa ebből a fellendülésből szintén részesült: a régió vagyonosainak száma 6,5 százalékkal, együttes vagyonuk pedig 8 százalékkal bővült.

A trend mögött azonban nem egyszerűen „kétmillió új milliomos” története áll: a részvénypiacok szárnyalása, az AI-hoz kapcsolódó tőkebefektetések, a mérséklődő infláció és egyes európai ágazatok – mindenekelőtt a védelem és az energia – erősödése egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy 2025-ben rekordmagasságba kerüljön a világ leggazdagabb magánszemélyeinek összvagyona.