Burnham új irányt ígér a Munkáspártnak: keményebb fellépés jöhet Izraellel szemben

Burnham egy közösségi médiában közzétett videóban nyilvánosan bocsánatot kért a párt kezdeti reakciójáért.

„Sokan úgy érzik, hogy a pártom nem jól reagált az izraeli katonai műveletek kezdetén Gázában, és ezért bocsánatot kérek. Túl sokszor nem voltunk elég határozottak. Jobban kell teljesítenünk” – fogalmazott.

Szakítás Starmer politikájával

A nyilatkozat egyértelmű szakítást jelent a távozó Keir Starmer külpolitikai irányvonalával, amely következetesen hangsúlyozta Izrael önvédelemhez való jogát. Burnham ugyan továbbra is elítélte a Hamász 2023. október 7-i terrortámadását és az antiszemita erőszak minden formáját, ugyanakkor sokkal élesebb kritikát fogalmazott meg az izraeli hadműveletekkel kapcsolatban.

A leendő pártelnök szerint az Egyesült Királyság túl későn sürgette a tűzszünetet, és a jövőben nagyobb nyomást kell gyakorolni Benjamin Netanjahu kormányára.

Ennek részeként újabb szankciók bevezetését helyezte kilátásba izraeli személyekkel és szervezetekkel szemben, valamint nem zárta ki az Izraelnek szánt fegyvereladások további korlátozását sem. Brit sajtóértesülések szerint a külügy már vizsgálja annak lehetőségét is, hogyan lehetne megakadályozni, hogy az izraeli telepekről származó áruk brit piacra kerüljenek anélkül, hogy ez a legális izraeli kereskedelmet érintené.

A gázai háború megosztotta a Munkáspártot

A gázai konfliktus az elmúlt két évben komoly belső feszültségeket okozott a Munkáspártban. Több baloldali képviselő bírálta a párt vezetését, amiért szerintük nem lépett fel kellő határozottsággal a palesztin civileket ért támadásokkal szemben.

A kérdés választási következményekkel is járt: több, jelentős muszlim lakossággal rendelkező választókerületben a Munkáspárt támogatottsága visszaesett, miközben a palesztin ügyet nyíltabban támogató Zöld Párt megerősödött.

Burnham azt ígéri, hogy vezetése alatt nagyobb teret kapnak a belső viták is. Egy levélben arról tájékoztatta a munkáspárti képviselőket, hogy a jövőben nem kívánja a frakciófegyelmet arra használni, hogy elfojtsa a véleménykülönbségeket.

Nem nevezte népirtásnak a gázai háborút

Bár Burnham rendkívül élesen bírálta az izraeli hadműveleteket, nem csatlakozott azokhoz, akik népirtásnak minősítik a Gázában történteket.

Mint fogalmazott, megdöbbentette a pusztítás mértéke, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy háborús bűncselekmények történhettek. Ugyanakkor szerinte annak eldöntése, hogy történt-e népirtás, nem politikusok, hanem a nemzetközi bíróságok feladata.

Egyedüli jelöltként veszi át a párt vezetését

Burnham helyzete rendkívül erős: a vezetőválasztáson 322 munkáspárti képviselő támogatását szerezte meg, így gyakorlatilag biztos, hogy rivális nélkül veszi át a párt irányítását.

Ugyanakkor a Munkáspárton belül továbbra is jelentős befolyással rendelkezik a Labour Friends of Israel csoport, amelynek olyan vezető politikusok is tagjai, mint Rachel Reeves pénzügyminiszter vagy Peter Kyle üzleti miniszter. Emiatt elemzők szerint Burnham új külpolitikai irányvonala ismét komoly belső vitákat válthat ki.

A külpolitikai kihívásokat tovább növeli, hogy a Közel-Keleten ismét kiéleződött az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus. Burnham jelezte: ezen a téren alapvetően folytatná Starmer politikáját, vagyis nem vonná be Nagy-Britanniát a háborúba, kivéve, ha iráni támadás érné brit érdekeltségeket vagy szövetségeseket.

Az új munkáspárti vezető első nyilatkozatai ugyanakkor egyértelművé tették, hogy a brit külpolitika a gázai háború ügyében érezhetően kritikusabb hangot üthet meg Izraellel szemben, mint az előző kormány idején.