Trump egyszerre üzent hadat Iránnak és Kanadának

Trump egyik legfontosabb tanácsadója, Stephen Miller januárban úgy fogalmazott: a világot „az erő, az erőszak és a hatalom” törvényei irányítják. Az elnök most azt próbálja bizonyítani, hogy az amerikai hatalom mindkét fronton érvényesíthető.

Irán gazdasági megfojtása lehet az új stratégia

Irán immár hat hónapja dacol az Egyesült Államok katonai erejével az elhúzódó háborúban, amelyet Trump indított, de amelyet mindeddig nem tudott lezárni. Washington most új eszközzel próbálhatja megtörni Teheránt. Scott Bessent pénzügyminiszter hétfőn „gazdasági offenzívát” jelentett be Irán nemzetközi pénzügyi kapcsolatainak felszámolására. A cél az lenne, hogy Teherán minél nehezebben jusson hozzá a külkereskedelemhez és a nemzetközi pénzügyi rendszerhez.

A szankciók azonban csak akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha az Egyesült Államok partnerei is csatlakoznak hozzájuk. Kenneth Rogoff, az IMF korábbi vezető közgazdásza szerint a szankciók alapvetően működhetnek, „ha a világ nagy része mögöttünk áll”, ellenkező esetben azonban sokkal nehezebb eredményt elérni.

Washington helyzetét nehezíti, hogy Kína továbbra is jelentős szerepet játszik az iráni olajkereskedelemben. Peking már jelezte, hogy megvédi érdekeit, ami újabb amerikai–kínai konfliktushoz és az energiaárak emelkedéséhez vezethet.

Kanada már nem egyszerű kereskedelmi partner

Még különösebb helyzet alakult ki Kanadával, az Egyesült Államok egyik legközelebbi szövetségesével. Mark Carney kanadai miniszterelnök szerint Washington a gazdasági integrációt „fegyverként használja”, ezért Ottawa leállította a kereskedelmi tárgyalásokat.

Trump hétfőn ismét kemény üzenetet küldött és azt írta:

„Az USA mindig nagyobb, gazdagabb és erősebb lesz Kanadánál”,

majd felszólította a kanadaiakat, hogy „álljanak be a sorba”.

Ottawában azonban egyre inkább úgy látják, hogy a vita túlmutat a vámokon. Trump korábbi utalásai Kanadának az Egyesült Államok 51. tagállamaként való beolvasztására a kanadai szuverenitás elleni fenyegetésként hatnak. Carney ezért kijelentette: „Egyetlen nemzetnek sem engedjük meg, hogy diktálja a jövőnket.”

A konfliktus gazdasági ára mindkét ország számára jelentős lehet. Egy elhúzódó vámháború különösen az autóipart sújthatja, amelynek ellátási láncai szorosan összekötik a két országot.

Visszaüthet az amerikai erőpolitika

Trump számára mindkét konfliktus komoly kockázatokat hordoz. Ha a gazdasági nyomás nem kényszeríti térdre Iránt, miközben Kanada sem enged Washingtonnak, az megkérdőjelezheti az elnök által képviselt erőpolitika hatékonyságát.

Ráadásul a tartós szankciók és vámok energia- és élelmiszerár-emelkedést, valamint pénzpiaci zavarokat okozhatnak az Egyesült Államokban. Ez politikailag különösen kényes lehet a novemberi időközi választások közeledtével.

Trump ugyanakkor éppen azzal szembesülhet, amit saját hatalomelmélete nem vesz kellően figyelembe: amikor egy kisebb ország úgy érzi, hogy szuverenitása kerül veszélybe, rendkívül magas árat is hajlandó lehet fizetni a függetlenségéért. Ez pedig Kanadát és Iránt is nehezebb ellenféllé teheti, mint azt Washingtonban eredetileg gondolták.

Kép: Flickr (Gage Skidmore)