Klímavédelem helyett élhető jövő: radikálisan új szemléletet hozna a civil törvénytervezet

Erre reagálva több mint kétszáz civil szervezet közreműködésével elkészült egy új, 57 oldalas klímatörvény-tervezet, amelyet csütörtökön nyilvánosan is bemutattak. A javaslat nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére, hanem az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a társadalmi ellenállóképesség növelésére és a klímavédelmi szabályok kikényszeríthetőségére is részletes megoldásokat kínál.

Átfogóbb és szigorúbb klímaszabályozást javasolnak

A civil szakértők szerint a jelenlegi, alig egyoldalas klímatörvény helyett egy valódi keretszabályozásra van szükség. Az új tervezet már címében is szemléletváltást tükröz: az „élhető éghajlat védelméről” szól, hangsúlyozva, hogy valójában az emberek életfeltételeinek megőrzése a cél.

A javaslat megtartaná Magyarország 2050-es klímasemlegességi célját, ugyanakkor jelentősen szigorítaná a köztes vállalásokat. Eszerint 2030-ra legalább 55 százalékos nettó, 2040-re pedig 85 százalékos kibocsátáscsökkentést kellene elérni az 1990-es szinthez képest. A célok teljesítését nemzeti és ágazati karbonköltségvetések segítenék, amelyek hosszabb távon szabnák meg az egyes gazdasági szektorok kibocsátási kereteit.

A tervezet kiemelten támogatná a megújuló energiaforrások – köztük a szélenergia – bővítését, korlátozná a fosszilis energiahordozók felhasználását, valamint szigorúbb természetvédelmi szabályokat vezetne be. Kimondaná például, hogy Magyarország biológiailag aktív területeinek kiterjedése nem csökkenhet, és létrehozná a Nemzeti Természeti Vagyontárat is.

Nemcsak a kibocsátások csökkentése, hanem a felkészülés is cél

A tervezet egyik legfontosabb újdonsága, hogy a kibocsátáscsökkentés mellett nagy hangsúlyt fektet az alkalmazkodásra és az úgynevezett rezilienciára, vagyis arra, hogy az ország képes legyen kezelni az éghajlatváltozás okozta várható és váratlan válsághelyzeteket.

Ennek érdekében országos Reziliencia Stratégiát kellene készíteni, amelyet ötévente felülvizsgálnának. Az egyes ágazatok rendszeres reziliencia-auditokon mérnék fel sérülékenységüket, majd intézkedési terveket dolgoznának ki többek között az ivóvízellátás, az élelmiszer-biztonság, az energiaellátás, az egészségügy és a kritikus infrastruktúrák védelmére.

A javaslat szerint az önkormányzatoknak is jelentős új feladataik lennének: a nagyobb településeknek saját klímastratégiát kellene készíteniük, és felül kellene vizsgálniuk fejlesztési, építési és településrendezési terveiket.

Erősebb ellenőrzés és nagyobb társadalmi részvétel

A civil tervezet egyik legnagyobb hiányosságot pótolná azzal, hogy konkrét felelősöket, ellenőrzési mechanizmusokat és jogi kikényszerítési lehetőségeket vezetne be.

Létrejönne több új szakmai testület, köztük a Nemzeti Klímavédelmi Tanács és a Klímapolitikai Tudományos Tanácsadó Testület, amelyek feladata a kormányzati döntések szakmai ellenőrzése lenne. A kormánynak rendszeresen be kellene számolnia a parlament előtt a kibocsátáscsökkentési célok teljesítéséről és az alkalmazkodási intézkedésekről.

A javaslat emellett jelentősen bővítené az állampolgárok és civil szervezetek jogait. Nyilvánossá válna minden fontos klímavédelmi adat egy központi Klímaportálon, a környezetvédő szervezetek pedig bírósághoz fordulhatnának, ha az állam vagy nagy kibocsátók veszélyeztetik a klímacélok teljesítését. A tervezet szerint a klímavédelem nem kizárólag az állam feladata: a vállalatoknak és az állampolgároknak is kötelességük lenne lehetőségeikhez mérten hozzájárulni a kibocsátások csökkentéséhez és a természeti értékek megóvásához.