Trump szerint Kanada az USA egyik tagállamának előnyeire vágyik

Trump első megszólalásában az egyeztetések összeomlása óta arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok újabb, 50 százalékos vámokat vetett ki egy sor kanadai termékre. Az amerikai elnök egyúttal azt állította, hogy az amerikai gazdák éveken át „hatalmas összegű vámokat” fizettek.

A fejleményekre reagálva Mark Carney kanadai miniszterelnök a frissen bejelentett amerikai vámokat „téves számításnak” nevezte, amelynek célja szerinte az, hogy „ártson nekünk és megosszon bennünket”. Carney közölte: Kanada szeptember 8-tól „dollárról dollárra” viszonozza az amerikai intézkedéseket, egyebek mellett az acélra, a tejtermékekre, a háztartási gépekre és az elektronikai termékekre kivetett vámokkal. A kanadai kormányfő szerint a két ország immár kereskedelmi „háborúban” áll. „Túl sokat kértek, és túl keveset ajánlottak” – mondta Carney szombaton. „Háborúban vagyunk, amikor megtámadnak bennünket. Megtámadtak minket” – tette hozzá.

Trump legújabb kijelentései illeszkednek az amerikai elnök korábbi, rendszeresen visszatérő megjegyzéseihez, amelyekben Kanada „51. amerikai tagállammá” válását szorgalmazta, miután visszatért a Fehér Házba. A kijelentések Kanadában politikai vezetők és a lakosság körében is komoly ellenérzéseket váltottak ki. A tárgyalások kudarca alapjaiban rengette meg a két ország szorosan integrált kereskedelmi kapcsolatát, miközben egyelőre nem látszik egyértelmű út a megállapodás felé.

„Nem fogadhatjuk el azt, amit felajánlottak, és nem adjuk meg azt, amit kértek”

– fogalmazott Carney. Pedig a hét elején még mindkét fél bizakodott abban, hogy sikerül megállapodni. A tárgyalások végül azért szakadtak meg, mert Washington és Ottawa egyaránt azzal vádolta a másikat, hogy az utolsó pillanatban módosított a feltételeken.

A kanadai import mintegy ötödét érintő új vámok

Az új, 50 százalékos amerikai vámok a kanadai termékek egy részére vonatkoznak, és hozzáadódnak a már érvényben lévő amerikai vámokhoz, amelyek többek között a kanadai acélt, alumíniumot, autókat és faárukat érintik. Az új intézkedések hatóköre ugyanakkor korlátozott: mintegy 20 milliárd dollár, azaz 28 milliárd kanadai dollár értékű kanadai importot érintenek. Ez a teljes kanadai exportnak mintegy 5 százaléka. A vámok hatálya alá kerül többek között a bor, a tejtermékek, a cement, a ruházati termékek és a jégkorong-felszerelések egy része.

Carney szerint Kanada vonakodva hozza meg az ellenintézkedéseket, hogy megvédje saját érdekeit. A válaszlépések részleteit a következő napokban hozzák nyilvánosságra. A kanadai szövetségi pártok vezetői, köztük az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője, valamint több tartomány kormányfője is támogatásáról biztosította Carneyt.

Washington és Ottawa egymást hibáztatja

A vámok Trump kereskedelempolitikájának egyik központi elemét jelentik. Az amerikai elnök érvelése szerint a behozatali vámok ösztönzik az amerikai gyártást, és új munkahelyeket teremtenek az Egyesült Államokban. A kritikusok ezzel szemben arra figyelmeztetnek, hogy a vámok megemelik az amerikai fogyasztók költségeit, miközben megzavarják és károsítják a világgazdaság működését.

Carney szombati beszéde volt az első alkalom, hogy a kanadai miniszterelnök közvetlenül a lakossághoz szólt azután, hogy péntek este bejelentette: nem sikerült megállapodni. A kanadai kormányfő szerint az amerikaiak az utolsó pillanatban „tisztességtelen” és „gazdaságilag ésszerűtlen” változtatásokat követeltek.

Az amerikai tárgyalók ezzel szemben azt állították, hogy Kanada korábban már elfogadott feltételeket próbált újratárgyalni, és „új követelésekkel és visszalépésekkel” állt elő. Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő szombaton a Fox Newsnak azt mondta, jelenleg nincs terv a tárgyalások újraindítására. Hozzátette: az Egyesült Államok a meghiúsult megállapodás részeként kész lett volna egyes Kanadával szembeni vámok csökkentésére.

Carney szerint azonban Washington „elfogadhatatlan” feltételeket támasztott. Ezek között szerepelt volna Kanada lehetőségeinek korlátozása abban, hogy új kereskedelmi megállapodásokat kössön más országokkal. A kanadai miniszterelnök azt is visszautasította, hogy Ottawa az utolsó pillanatban új követelésekkel állt volna elő. Mint mondta, Kanada csupán tisztázta, mi van az asztalon, és folyamatosan csalódnia kellett az amerikai válaszokban.

Ontario miniszterelnöke, Doug Ford Carney mellé állt, és kijelentette: Trumpban „nem lehet megbízni”. David Eby, British Columbia miniszterelnöke szerint az Egyesült Államok által követelt korlátozások Kanada más országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatain „az 51. amerikai tagállam gazdasági megfelelőjévé” fokoznák le az országot. „Ez soha nem volt elfogadható a kanadaiak számára” – mondta Eby.

A konzervatív ellenzék vezetője, Pierre Poilievre szintén Carney álláspontját látszott támogatni, és „indokolatlannak” nevezte az új amerikai vámokat. Quebec kormányfője, Christine Fréchette arra figyelmeztetett, hogy az új amerikai intézkedések várhatóan munkahelyek megszűnéséhez vezetnek. „Ezek a számok valódi embereket jelentenek” – mondta, és támogatást ígért az érintett ágazatoknak.

Alberta miniszterelnöke, Danielle Smith, akinek olajban gazdag tartománya az elmúlt időszakban igyekezett szorosabb kapcsolatokat kialakítani a Trump-kormányzattal, arra szólította fel a feleket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.

Az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény is veszélybe kerülhet

A mostani összeomlás több mint egy éve tartó, hol intenzívebb, hol akadozó kereskedelmi tárgyalássorozat végére tett pontot. Az egyeztetések az elmúlt hetekben felgyorsultak, miután Washington határidőt szabott a megállapodásra, ellenkező esetben további vámokat helyezve kilátásba. Közben Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás, az USMCA kötelező felülvizsgálatát is folytatta.

Az egyezményt Trump első elnöki ciklusa alatt írták alá az 1994-es Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény, a NAFTA helyett. A megállapodás évente mintegy 1,6 ezer milliárd dollár értékű háromoldalú kereskedelem alapját jelenti Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó között.

Kanada és Mexikó a nyár elején hivatalosan kezdeményezte, hogy az USMCA-t további 16 évre hosszabbítsák meg. Az Egyesült Államok azonban nem járult hozzá ahhoz, hogy a megállapodást jelenlegi formájában meghosszabbítsák.

Arra a kérdésre, hogy a pénteki tárgyalási kudarc milyen hatással lehet az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény jövőjére, Carney azt mondta: „bizonyára nem jó hír”.