112 éve nem volt olyan meleg a spanyoloknál, mint most

Franciaország nagy részén most is narancssárga hőségriasztás van érvényben, a hőmérséklet 38 Celsius-fok is lehet ma Bordeaux- ban, Párizsban pedig 35 fok.

Észak-Olaszországban, Firenzében és Bolognában is akár 36 fok is lehet a mai csúcshőmérséklet. Az Egyesült Királyságban, Londonban újabb perzselő napot várnak, akár 34 Celsius-fokos meleggel.

A hőség komoly erdőtüzeket is jelent: július 1-jéig Franciaországban 28 000 hektárt, Spanyolországban 50 000 hektár égett le, ami több mint kétszerese az év ezen időszakára jellemző átlagnak.

Tudósok megállapították, hogy

a júniusban Európát sújtó rekordhőség „gyakorlatilag képtelenség” lett volna, ha az éghajlatot nem torzította volna a fosszilis tüzelőanyagok elégetése.

Most a nappali csúcshőmérsékletek tízszer valószínűbbek, mint két évtizeddel ezelőtt, az éjszakai mélypontok pedig százszor valószínűbbek. Most szakemberek azt vizsgálják, hogy a korai esőzések is hozzájárultak-e a tüzekhez.

Spanyolországban a forró nyár kezdetét egy esős tél és tavasz előzte meg, amely elősegítette a növények növekedését. Az ország nagy részén a felszíni talaj nedvességtartalma márciustól májusig az évszakos átlag felett volt, a Copernicus adatai szerint, valamint a folyók szokatlanul magas vízhozama is, amelyet az Ibériai-félszigeten tapasztalható „kivételesen csapadékos tél” okozott.

Amikor azonban május végén súlyos hőhullám sújtotta Nyugat-Európát, majd egy még súlyosabb június végén, a növényzet sok helyen gyorsan kiszáradt. A tudósok a csapadékos tavasz és a forró nyár kombinációját említették a tavalyi spanyolországi rekorddöntő erdőtüzek egyik okaként , megállapítva, hogy a növényzet magas víztartalma – amely eleinte csökkentette a tűzveszélyt – a hosszú hőhullámok alatt elveszett, jelentős tüzelőanyag-felesleget hagyva maga után.