Tudomány
Nem mindenki fogja túlélni a jövő nyarait – drámai figyelmeztetés a magyarországi hőstresszről
Az éghajlatváltozás miatt Magyarországon egyre gyakoribbá és súlyosabbá válik a nyári hőstressz, amely már nem csupán kellemetlenséget, hanem komoly egészségügyi kockázatot, egyes esetekben életveszélyt is jelenthet – erre figyelmeztet Szabó Péter és Pongrácz Rita friss elemzése. A kutatók szerint az emberi tevékenység okozta felmelegedés következtében a század végére akár tízszeresére is nőhet az extrém hőstresszes napok száma, ha a jelenlegi üvegházhatásúgáz-kibocsátási trendek folytatódnak.
A tanulmány nem pusztán a levegő hőmérsékletét vizsgálja, hanem egy úgynevezett hőstressz-indexet (UTCI), amely a páratartalom, a napsugárzás és a szél hatását is figyelembe veszi. Ez pontosabban mutatja meg, milyen terhelés éri az emberi szervezetet. A 38 Celsius-fok feletti érték már extrém hőstresszt jelent, míg a 46 fok feletti hőérzet életveszélyes kategóriának számít.
A kutatás szerint Magyarországon az 1990-es évekig csak elvétve fordultak elő extrém hőstresszes napok, azóta azonban szinte minden nyáron számolni kell velük. A 2007-es hőhullám során egyes területeken a hőérzet már megközelítette az életveszélyes tartományt, miközben a tényleges hőmérséklet meghaladta a 40 Celsius-fokot.
Az Alföld és Budapest lehet a legveszélyeztetettebb
A modellek szerint a legnagyobb kockázat az Alföldön és Budapesten várható. A városi hőszigethatás miatt az éjszakák sem hűlnek le megfelelően, ami különösen az idősek, a gyermekek, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők számára jelent veszélyt. Korábbi vizsgálatok alapján a 2012-es hőhullámok idején 30 százalékkal, 2015-ben pedig 17 százalékkal nőtt a többlethalálozás Magyarországon.
A legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint a század végére a Délkelet-Alföldön már 45 Celsius-fok körüli maximális hőstressz is előfordulhat, vagyis egyes napokon megjelenhet az életveszélyes kategória. Szegeden például júliusban gyakorlatilag megszűnhet a kellemes időjárás, a hónap napjainak jelentős részében extrém hőstressz várható, és időnként az életveszélyes értékek is megjelenhetnek.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a jövő ugyanakkor nem eldöntött. Ha sikerül teljesíteni a Párizsi Megállapodás klímacéljait és jelentősen csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, az extrém hőstresszes napok száma nagyjából a jelenlegi szinten tartható.
A szakemberek szerint az alkalmazkodás érdekében szükség van a városok zöld- és vízfelületeinek bővítésére, az épületek korszerű szigetelésére, valamint a hőségriadók rendszerének felülvizsgálatára is. Úgy vélik, a jelenlegi, hőmérséklet-alapú riasztási rendszer helyett érdemes lenne a hőstressz-indexet figyelembe venni, mivel az sokkal pontosabban tükrözi az emberi szervezetet érő valós terhelést. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a kibocsátások csökkentése továbbra is a leghatékonyabb eszköz a jövő egészségügyi, társadalmi és gazdasági kockázatainak mérséklésére.
Forrás: Másfélfok nyomán
