Megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal, döntött az Országgyűlés

A Tisza Párt képviselője, Melléthei-Barna Márton által benyújtott javaslat indoklása szerint a hivatal létrehozásának célja az volt, hogy politikai nyomást gyakoroljon állampolgárokra, civil szervezetekre és sajtótermékekre. A dokumentum úgy fogalmaz: a jogállam helyreállításához szükséges az olyan intézmények felszámolása, amelyek „semmilyen valódi feladattal nem bírnak a közjogi rendszerben”, ugyanakkor közpénzből működnek és az állampolgárok jogait csorbítják.

Beolvad a minisztériumba
A 2024. február 1-je óta működő Szuverenitásvédelmi Hivatal az igazságügyi miniszter által vezetett tárcába olvad be, ugyanakkor feladatait a minisztériumnak nem kell átvennie. A hivatal elnöke és elnökhelyettesei nem jogosultak végkielégítésre, és a törvény hatálybalépését követő 15 napon belül záró vagyonnyilatkozatot kell tenniük. A hivatal többi dolgozójának jogviszonya megszűnik, számukra a vonatkozó jogszabályok szerinti végkielégítés jár.

A döntést megelőzően az Alaptörvény tizenhatodik módosítása törölte azt a rendelkezést, amely lehetővé tette egy, az alkotmányos önazonosság védelmére létrehozott független szerv működését.

Éles vita a parlamentben

A törvényjavaslat vitájában Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, továbbra sem világos számára, milyen eredményeket ért el az évente mintegy hatmilliárd forintból fenntartott hivatal.

A Fidesz és a KDNP képviselői ugyanakkor bírálták a megszüntetést. Szűcs Gábor szerint az SZH Magyarország önrendelkezésének védelmét szolgálta, míg Juhász Hajnalka úgy vélte, a döntés brüsszeli elvárás volt, amelyet az uniós források megszerzése érdekében teljesített a kormány. Felvetette azt is, hogy nem ismert, mely intézmény veszi át a külföldi befolyásolási kísérletek feltárásának feladatait.

A Tisza Párt képviselői ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy a hivatal politikai eszközként működött. Bodóczi István szerint az SZH újságírók és civil szervezetek megfigyelésére, megbélyegzésére szolgált, míg Melléthei-Barna Márton úgy fogalmazott: a hivatal saját állampolgárait vegzálta, feladatait pedig a jövőben a nemzetbiztonsági szolgálatok és az ügyészség is képes ellátni.

Sokat bírált intézmény volt

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a 2023 végén elfogadott szuverenitásvédelmi törvény hozta létre, vezetésével Lánczi Tamást bízták meg. A hivatal feladata hivatalosan a külföldi befolyásolási kísérletek feltárása, elemzése és az ezekről szóló jelentések elkészítése volt.

A szervezet működését azonban kezdettől fogva éles kritikák érték. Magyar és nemzetközi jogvédő szervezetek szerint a jogszabály túl széles jogköröket biztosított a hivatalnak, ami veszélyeztethette a sajtószabadságot és a civil szervezetek működését. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, majd 2024 őszén az Európai Unió Bírósága elé vitte az ügyet arra hivatkozva, hogy a törvény több alapvető uniós jogot is sért.

A hivatal 2025-ös beszámolója szerint mintegy 120 munkatársat foglalkoztatott, éves költségvetése pedig meghaladta a 6,2 milliárd forintot.