Tudomány
Meglepő felfedezés az űrből: Európa felett súlyosan sérülnek a GPS-jelek
Minden eddiginél részletesebb képet adott a GPS-jelek zavarásáról egy kísérleti műhold, amely elsőként térképezte fel az Európa és a Közel-Kelet felett tapasztalható interferenciát az űrből. A kutatók szerint az eredmények még őket is meglepték: a zavarás mértéke jóval nagyobb, mint amire előzetesen számítottak.
A méréseket a kaliforniai Xona Space Systems Pulsar–0 nevű műholdja végezte. Az eszköz 500 kilométeres magasságban kering a Föld körül, és egy új, alacsony Föld körüli pályán működő navigációs rendszer tesztelésére szolgál. A vállalat célja egy 300 műholdból álló hálózat kiépítése, amely a jelenlegi GPS-rendszernél ellenállóbb helymeghatározási szolgáltatást nyújtana.
A GPS- és más műholdas navigációs rendszerek jelei alapvető fontosságúak a modern gazdaság működéséhez: a közlekedéstől és a pénzügyi rendszerektől kezdve az energiahálózatokon át a precíziós mezőgazdaságig számos terület támaszkodik rájuk.
Európa felett különösen erős a zavarás
A Pulsar–0 fedélzetén egy hagyományos GPS-vevő is működik. Amikor a mérnökök bekapcsolták, azonnal feltűnt, hogy Európa és a Közel-Kelet egyes térségei felett jelentősen gyengébb a jel.
„Amint Európa fölött kezdtünk műveleteket végezni, észrevettük, hogy valami nagyon nincs rendben. Arra számítottunk, hogy lesz némi zavarás, de jóval nagyobb mértékűt tapasztaltunk, mint vártuk”
– mondta Kaz Gunning, a Xona társalapítója.
A leginkább érintett területeken a GPS-jel erőssége a szokásos 40 decibelről akár 10 decibelre is visszaesett. A műhold adatai szerint a zavarás Franciaországtól egészen Pakisztán határvidékéig érzékelhető.
A jelenség hátterében részben tudatos katonai zavarás áll. Oroszország például rendszeresen blokkolja a műholdas navigációs jeleket nyugati határai mentén, hivatalosan az ukrán dróntámadások elleni védekezés érdekében. Hasonló módszereket alkalmaznak a Közel-Kelet konfliktusaiban részt vevő felek is.
A műholdak működését is veszélyeztetheti
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nemcsak a földi felhasználók, hanem az alacsony pályán keringő műholdak is érintettek lehetnek. GPS nélkül nehezebbé válik a műholdak pontos pozicionálása, az antennák irányítása vagy akár a felvételek készítése.
„Elveszítjük a GPS-képességet, amint ezek fölé a régiók fölé érünk. Ez komoly problémát jelenthet a műholdas műveletek során”
– figyelmeztetett Gunning.
A probléma azért is jelentős, mert olyan rendszerek, mint a Starlink műholdhálózat, szintén GPS-adatok segítségével kerülik el az ütközéseket az űrben.
A szakértők szerint a navigációs rendszereket nemcsak a szándékos zavarás veszélyezteti. Az erős napkitörések és geomágneses viharok is komoly fennakadásokat okozhatnak. Éppen ezért világszerte egyre nagyobb erőkkel dolgoznak olyan alternatív megoldásokon, amelyek megbízhatóbb helymeghatározást biztosíthatnak a jövőben. A Xona szerint új rendszere százszor erősebb jelet sugároz majd, így a jelenlegi zavaróberendezések hatékonysága jelentősen csökkenhet.