Gazdaság / HR
Már nem álomként kezelik a zöld átállást a magyar cégek – valami megváltozott a háttérben
A cégek nem fordultak el a fenntarthatóságtól, de már sokkal óvatosabban döntenek. A hosszú távú ígéretek helyett most a gyorsan mérhető lépések kerültek előtérbe.
Új szakaszba érkezett a magyar vállalatok fenntarthatósági gondolkodása: a cégek továbbra is sok gyakorlati zöld intézkedést alkalmaznak, de egyre többen kivárnak a nagyobb, hosszabb távú stratégiai döntésekkel. A K&H fenntarthatósági indexe 2026 első félévében 36 ponton állt, ami lényegében nem jelent változást az előző félévhez képest.
A látszólag stabil összkép mögött azonban komoly átrendeződés zajlik. Az aktivitás alindex 34 pontról 38 pontra emelkedett, vagyis a mindennapi működésben továbbra is jelen vannak a fenntartható megoldások. Ezzel szemben a stratégia alindex 28 pontra esett vissza, ami a kutatás történetének eddigi legalacsonyabb értéke. Az attitűd alindex szintén mélypontra került, 62 ponton áll, ami azt jelzi: a vállalatok egyre kevésbé tekintenek a fenntarthatóságra hosszú távú üzleti lehetőségként.
Nem tűnt el a zöld gondolkodás, csak józanabb lett
Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője szerint az eredmények nem azt mutatják, hogy a cégek hátat fordítanának a fenntarthatóságnak. Inkább arról van szó, hogy a korábbi, értékalapú és jövőorientált megközelítést egyre inkább felváltja a gyakorlatias gondolkodás.
A vállalatok ma elsősorban azokra a lépésekre koncentrálnak, amelyek gyorsan bevezethetők, könnyen mérhetők, és közvetlen működési előnyt vagy költségmegtakarítást hozhatnak. A fenntarthatóság így sok cégnél már nem távoli jövőkép, hanem mindennapi működési kérdés lett. A szakember szerint miközben sok vállalat kivár a hosszabb távú döntésekkel, egyre többen érzik a fenntarthatósági kockázatok közvetlen üzleti hatásait. Ilyen lehet az energiaköltségek emelkedése, az ellátási láncok sérülékenysége vagy a klímaváltozás fizikai következményei.
Kevesebben látnak benne nagy üzleti lehetőséget
A szemléletváltás több adatban is tetten érhető. A kutatás szerint minden vizsgált területen csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek jelentős üzleti lehetőséget látnak a fenntarthatósági alkalmazkodásban. A hosszú távú profitabilitás javulásában például már csak a vállalatok 22 százaléka lát komoly potenciált.
A beruházási döntéseknél is kisebb lett a fenntarthatósági szempontok súlya. Egy évvel ezelőtt még a cégek 24 százaléka tartotta ezeket fontos vagy nagyon fontos tényezőnek, mostanra ez az arány 18 százalékra csökkent.
A háttérben több tényező is állhat. Az Európai Unió Omnibusz-csomagja jelentősen szűkítette azoknak a vállalatoknak a körét, amelyek fenntarthatósági jelentéstételre kötelezettek, miközben világszerte egyre erősebben kerülnek előtérbe a versenyképességi és geopolitikai szempontok. Ez sok cégnél kiváró magatartást eredményezhetett.
Ezt erősíti az is, hogy a vállalatok mindössze 38 százaléka érzi magát érintettnek a karbonsemlegességi törekvések szempontjából, miközben fél évvel korábban még 46 százalékuk nyilatkozott így.
A mindennapi zöld lépések viszont továbbra is erősek
Bár a stratégiai mutatók gyengültek, a napi működéshez kapcsolódó fenntarthatósági intézkedések továbbra is széles körben jelen vannak. A cégek 97 százaléka alkalmaz szelektív hulladékgyűjtést, 92 százalékuk csökkenti a papírfelhasználást, 77 százalékuk energiatakarékosabb eszközöket használ, 74 százalékuk pedig tett már lépéseket az energiafelhasználás mérséklésére.
A gyorsan megvalósítható és könnyen megtérülő megoldások tehát népszerűek maradtak. Az összetettebb intézkedések viszont jóval ritkábbak: minősített zöld energiát jelenleg a cégek mindössze 2 százaléka vásárol, karbonkreditet pedig csupán 3 százalékuk használ.
A mezőgazdaságban már kézzelfogható a klímakockázat
A kutatás szerint továbbra is a legnagyobb vállalatok járnak az élen a fenntarthatósági teljesítményben, de a közepes méretű cégek egyre inkább felzárkóznak hozzájuk. Különösen látványos a mezőgazdasági vállalkozások előrelépése: fenntarthatósági indexük 44 pontra emelkedett, ami a szektor eddigi legmagasabb értéke.
Ennek oka az lehet, hogy a klímaváltozás fizikai hatásai ebben az ágazatban már közvetlenül érzékelhetők. Az aszályos időszakok, a szélsőséges időjárási események és a termelési kockázatok egyre több vállalat számára jelentenek valódi, pénzben is mérhető kihívást.
A K&H fenntarthatósági indexe alapján tehát nem arról van szó, hogy a vállalati fenntarthatóság visszaszorulna. Sokkal inkább átalakul: a cégek most azokra a megoldásokra figyelnek, amelyek rövid távon is kézzelfogható üzleti előnyt hozhatnak, miközben a nagyobb stratégiai döntésekkel óvatosabban bánnak.