Trump már lezárná az iráni háborút, de a neheze csak most jöhet

Donald Trump amerikai elnök közelebb kerülhet ahhoz, hogy kivezesse az Egyesült Államokat az Iránnal vívott, egyre népszerűtlenebb háborúból. A most körvonalazódó megállapodás nem csak politikai menekülőutat kínálhat neki, a világpiacot is megnyugtathatja, miután a válság alatt az energiaárak meredeken emelkedtek.

A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. A Reuters elemzése szerint Trump olyan megállapodással próbálhatja lezárni a konfliktust, amely több ponton elmarad azoktól a céloktól, amelyeket a háború elején maga tűzött ki. Ez nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai kockázat is lehet számára, különösen néhány hónappal a novemberi amerikai félidős választások előtt.

Megállapodás születhet, de sok kérdés nyitva maradt

Több mint három hónappal az Irán elleni amerikai támadások után Trump vasárnap jóváhagyott egy úgynevezett egyetértési megállapodást, amely eddig a legjelentősebb áttörésnek tűnik a béketárgyalásokon. A pakisztáni közvetítéssel létrejött keretmegállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy Irán vállalná a Hormuzi-szoros újranyitását. Ez kulcsfontosságú fejlemény lehet, hiszen a stratégiai fontosságú tengeri útvonal lezárása vagy korlátozása az olaj- és gázszállítások jelentős részét érinti, és közvetlen hatással van az energiaárakra. A szoros megnyitása így enyhítheti az amerikai benzinárakra nehezedő nyomást is.

A megállapodás szövegét nem hozták azonnal nyilvánosságra, a Reuters szerint a keret jelentős amerikai engedményeket is tartalmazhat. Ezek közé tartozhat, hogy az iráni atomprogram felszámolásáról szóló részletes egyeztetéseket későbbre halasztják, holott Trump a háború egyik fő céljaként éppen ezt nevezte meg korábban.

Trump győzelmet hirdet, pedig nem teljesült minden

Trump a saját közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy az Iszlám Köztársasággal kötött megállapodás elkészült, és gratulált minden érintettnek. Az üzenetet az elnök a 80. születésnapján tette közzé. Nem sokkal később Irán is megerősítette az egyezséget, amelyet a tervek szerint pénteken írnak alá.

A megállapodás csak 60 napra hosszabbítaná meg a jelenlegi tűzszünetet, hogy ez idő alatt részletes tárgyalásokat folytassanak a háború végleges lezárásáról. Az némileg aggasztó, hogy a két fél eddigi nyilatkozatai alapján több kulcskérdésben eltérően értelmezik a keretmegállapodást. Trump korábban Irán „feltétel nélküli megadását” követelte, a konfliktus elején pedig még arra is utalt, hogy az irániaknak meg kellene dönteniük a teokratikus vezetést. Ehhez képest az iráni rendszer nagyrészt a helyén maradt, és az amerikai-izraeli csapásokban megölt vezetők helyére a jelek szerint még keményvonalasabb szereplők kerültek.

Nem teljesült az a korábbi amerikai követelés sem, hogy Irán számolja fel ballisztikusrakéta-programját, illetve hagyjon fel a térségbeli szövetségesei támogatásával. Egy amerikai tisztviselő ennek ellenére azt mondta újságíróknak, hogy az előzetes megállapodás teljesíti Trump alapvető céljait.

Az atomprogram sorsa továbbra is bizonytalan

A legkényesebb kérdések egyike az iráni uránkészlet sorsa. A megállapodás egyelőre nem rendezi teljesen, mi történik Irán közel fegyverminőségűre dúsított uránjával. Victoria Taylor, az amerikai külügyminisztérium korábbi helyettes államtitkára, aki jelenleg az Atlantic Council elemzője, úgy értékelte: a megállapodás valószínűleg a lehető legjobb kimenetel a további harcok elkerülésére, de nem jobb annál, amit az Egyesült Államok akkor is elérhetett volna, ha eleve a diplomáciát választja a háború helyett.

Az sem világos, hogy a végleges alku kedvezőbb lesz-e annál a 2015-ös megállapodásnál, amelyet Barack Obama volt amerikai elnök kötött Iránnal az atomprogram korlátozásáról, és amelyből Trump első elnöki ciklusában, 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat.

Izrael és az öböl menti szövetségesek is nehéz helyzetben vannak

Trump számára újabb kihívást jelent Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A két vezető a háború alatt szoros szövetséget alakított ki, Izrael azonban jelezte, hogy nem lesz részese az egyetértési megállapodásnak. Vasárnap a két politikus között feszültség is kialakult Izrael libanoni katonai műveletei miatt.

A háború Libanonra is kiterjedt, ahol újra fellángoltak a harcok Izrael és az Iránnal szövetséges Hezbollah között. A konfliktus több ezer halálos áldozatot követelt, többségük Iránban és Libanonban vesztette életét, de 13 amerikai katona is meghalt.

A háború amerikai katonai költségei eddig több tízmilliárd dollárra rúgnak, vagyis több ezer milliárd forintos terhet jelentettek. Emellett jelentősen fogyott az amerikai lőszerkészlet, és mélyültek a feszültségek Washington és európai szövetségesei között is, miután Trump a háború megindítása előtt nem egyeztetett velük.

Az Egyesült Államok öböl menti szövetségesei, amelyek iráni rakéta- és dróntámadások célpontjai voltak, békés rendezést sürgettek. Most azonban azzal a kilátással kell szembenézniük, hogy egy meggyengült, de továbbra is fenyegető katonai arzenállal rendelkező Irán marad a szomszédságukban.