Trump azonnali tűzszünetet követel, miközben Izrael és Irán újra egymást támadja

Trump a kialakult helyzetre reagálva kijelentette, hogy „Izraelnek és Iránnak azonnal abba kell hagynia a lövöldözést”, és amerikai tisztviselők szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is arra kérte, hogy tartózkodjon a további megtorló csapásoktól. Az amerikai elnök korábban már elégedetlenségét fejezte ki az izraeli hadműveletek miatt, különösen a bejrúti támadások kapcsán.

A CNN beszámolója szerint Izrael hétfőre virradó éjjel több hullámban hajtott végre csapásokat iráni célpontok ellen, miután Teherán közel harminc ballisztikus rakétát indított izraeli területek felé. Az izraeli hadsereg szerint az első támadási hullám légvédelmi rendszereket célzott, míg a második során olyan petrolkémiai létesítményeket támadtak, amelyek állításuk szerint a rakétagyártást szolgálják.

Az izraeli hadsereg közölte: több napos, akár elhúzódó hadműveletre készülnek Irán ellen

A jeruzsálemi égbolton újabb elfogórakéták robbanásait lehetett hallani, miközben a jemeni húszi lázadók – Irán szövetségesei – szintén rakétákat indítottak Izrael felé.

Teherán szerint az újabb támadások válaszlépések voltak az izraeli akciókra, különösen a libanoni célpontok elleni csapások miatt. Az iráni vezetés ugyanakkor továbbra is azt hangsúlyozza, hogy nem kíván teljes körű háborút, de kész válaszolni minden izraeli támadásra.

A konfliktus újabb hulláma komoly próbatétel elé állítja az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalásokat is. Trump a Financial Timesnak adott interjújában úgy fogalmazott: Izraelnek el kell fogadnia minden olyan megállapodást, amelyet Washington köt Teheránnal. „Én irányítom a folyamatot” – jelentette ki az amerikai elnök.

Közben XIV. Leó pápa is megszólalt a háború ügyében. A spanyol parlamentben elmondott beszédében a konfliktust a diplomácia „fájdalmas kudarcának” nevezte. A katolikus egyházfő szerint a világ mély erkölcsi és kulturális válságban van, amelyet az erőszak, a polarizáció és a kölcsönös bizalmatlanság jellemez.

A pápa hangsúlyozta: a békéhez „diplomáciai bátorságra és etikai felelősségre” van szükség, valamint arra, hogy az államok a nemzetközi jog eszközeivel rendezzék vitáikat.

A Közel-Keleten kialakult helyzet Európa számára is komoly gazdasági és biztonsági kockázatot jelent. Magyarország szempontjából különösen érzékeny lehet az energiaárak esetleges emelkedése és az újabb migrációs hullám veszélye, miközben a magyar kormány továbbra is a mielőbbi tűzszünet és diplomáciai rendezés mellett foglal állást.