A klímaváltozás már most átírja a magyar borászat jövőjét

A magyar borászat az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb kihívásával néz szembe. Az emelkedő hőmérséklet, a csökkenő vízkészletek és a szélsőséges időjárási jelenségek egyre komolyabb hatást gyakorolnak a szőlőtermesztésre. Klár Máté videóriportja az Alföldön dolgozó borászok és kutatók segítségével mutatja be, milyen változások zajlanak a szőlőültetvényeken, és mire számíthat az ágazat a következő évtizedekben.

A termelők tapasztalatai szerint a szüret időpontja jelentősen előrébb került. Míg korábban több fajtát szeptemberben takarítottak be, ma már előfordul, hogy augusztus elején megkezdődik a munka. A magasabb hőmérséklet felgyorsítja a szőlő fejlődését, ugyanakkor növeli a tavaszi fagykárok veszélyét is, hiszen a korábbi rügyezést még elérhetik a késői lehűlések.

A helyzetet tovább súlyosbítja a vízhiány. A szakértők szerint az Alföldön sok évben jóval több víz párolog el, mint amennyi csapadék lehullik. Ennek következtében a talajvízszint több helyen méterekkel csökkent az elmúlt évtizedekben. A gazdálkodók ezért egyre gyakrabban kénytelenek olyan megoldásokban gondolkodni, amelyek korábban elképzelhetetlennek számítottak, például az öntözésben.

Az éghajlatváltozás nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is befolyásolja. A túlzott hőség stresszt okoz a növényeknek, rontja a termés minőségét, és hosszú távon egyes területeken a szőlőtermesztés létjogosultságát is megkérdőjelezheti.

Új szőlőfajtákra lehet szükség a túléléshez

A kutatók szerint a jelenlegi szőlőfajták közül nem mindegyik lesz képes alkalmazkodni a jövő klímájához. Az Alföld hőösszegei néhány évtizeden belül olyan szintet érhetnek el, amelyek ma inkább Dél-Spanyolországra jellemzőek. Emiatt a szakemberek szerint elkerülhetetlenné válhat a fajtaszerkezet átalakítása és a melegebb éghajlathoz alkalmazkodott szőlőfajták telepítése.

A problémát tovább fokozza az enyhe telek egyre gyakoribb előfordulása. A fagyos időszakok hiánya kedvez a kártevők és betegségek terjedésének. Különösen nagy veszélyt jelent az amerikai szőlőkabóca és az általa terjesztett fitoplazmás megbetegedés, amely mára szinte az összes magyar borvidéken megjelent. A szakértők szerint a fertőzés akár teljes ültetvények pusztulását is okozhatja.

A klímaváltozás következményei nem csupán mezőgazdasági kérdések. A borászat számos vidéki térség gazdasági és társadalmi életének alapja, így a termelés visszaesése munkahelyeket, helyi vállalkozásokat és teljes közösségeket érinthet. Egyes borászok szerint a jelenlegi folyamatok hosszabb távon akár azt is felvethetik, hogy bizonyos térségekben fenntartható marad-e a szőlőtermesztés jelenlegi formája.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a változás már nem egy jövőbeli forgatókönyv, hanem a magyar borászat mindennapi valósága. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy az ágazat milyen gyorsan és milyen eszközökkel képes alkalmazkodni az új klimatikus viszonyokhoz.