Hatalmas hőanomáliát fedeztek fel a Mars felszíne alatt

A kutatók három NASA-szonda – a Mars Global Surveyor, a Mars Odyssey és a Mars Reconnaissance Orbiter – korábbi adatait elemezték új módszerrel. Az úgynevezett „árapály-tomográfia” segítségével azt vizsgálták, hogyan változott a szondák keringési sebessége a Mars gravitációs mezejének eltérései miatt. A módszer a Nap változó gravitációs hatását is figyelembe veszi.

Az eredmények szerint a Mars belseje jelentősen eltér attól, amit egy gömbszimmetrikus bolygótól várnánk. Alexander Berne, a kutatás vezetője szerint a bolygók belsejét gyakran gömbszimmetrikusnak feltételezik, ám ez nem feltétlenül igaz.

Forróbb a Mars déli féltekéje

A kutatók arra jutottak, hogy a déli félteke alatt található köpeny 200–400 Celsius-fokkal lehet melegebb, mint az északi térség alatt. A hőmérséklet olyan magas lehet, hogy a köpeny egy része még napjainkban is részben olvadt állapotban lehet.

A felfedezés azért különösen érdekes, mert a Mars felszíne is látványosan kettéoszlik. Északon hatalmas, viszonylag sík alföldek találhatók, amelyek egykor akár óceánnak is otthont adhattak, míg a déli féltekét magas, kráterekkel tarkított területek jellemzik. A déli kéreg átlagosan 25 kilométerrel vastagabb, mint északon.

A belső hőmérséklet-különbség több korábbi megfigyelést is megmagyarázhat. A NASA InSight szondája például azt találta, hogy a szeizmikus hullámok gyorsabban csillapodnak a déli térségben, ami összhangban lehet a magasabb hőmérséklettel. A déli területeken található különös mágneses anomáliák eredete szintén érthetőbbé válhat.

Egy ősi becsapódás is állhat a háttérben

A Mars észak–déli kettősségének eredete továbbra sem ismert. Az egyik vezető elmélet szerint több mint négymilliárd évvel ezelőtt egy hatalmas égitest csapódhatott a bolygóba, létrehozva az északi alföldeket. A becsapódás nagy mennyiségű belső hő felszabadulását okozhatta, így az északi köpeny gyorsabban hűlhetett le.

Egy másik lehetőség szerint a déli félteke vastagabb kérge egyfajta hőszigetelő fedőrétegként működött, amely megakadályozta, hogy a köpeny hője könnyen távozzon.

A kutatók szerint a Mars belső szerkezetének megértése a bolygó kialakulásának, fejlődésének és egykori vízrajzának feltárásához is kulcsfontosságú lehet. Az új tomográfiai módszer ráadásul más égitestek, például a Merkúr vagy a Jupiter nagy holdjainak belsejének vizsgálatára is alkalmazható.