Egyszerűbb lett a zene? Új kutatás vizsgálta a klasszikus és a jazz átalakulását

Egy olasz kutatócsoport mintegy 20 ezer, 1600 és 2021 között keletkezett darabot elemzett digitális formában. A vizsgálat során MIDI-fájlokat használtak, amelyek lehetővé teszik a zenei szerkezet matematikai elemzését. A kutatók a komplexitáselmélet eszközeivel mérték a dallami és harmóniai változások sűrűségét, vagyis azt, mennyire „bonyolult” egy adott mű szerkezete.

A tanulmány – amely a Nature hasábjain jelent meg – szerint hosszú távon egyértelmű trend rajzolódik ki: a klasszikus és a jazz darabok szerkezete fokozatosan egyszerűbbé vált.

Új kutatás: a jazz és a klasszikus zene hagyományosan összetett nyugati műfajai idővel egyszerűbb szerkezetűvé válnak

A kutatás egyik vezetője, Niccolò Di Marco szerint azonban fontos árnyalni a képet. Bár a harmóniai és dallami mintázatok valóban egyszerűsödtek, ez nem jelenti azt, hogy maga a zene „kevesebb” lett volna.

A szakértő szerint a 20. és 21. században a zeneszerzők és előadók egyre inkább az átláthatóságot, az ismétlést és a könnyebb befogadhatóságot helyezték előtérbe. Eközben a komplexitás más dimenziókba tolódott át – például a hangzásvilágba, a ritmikába vagy az előadásmódba –, amelyeket nehezebb számszerűsíteni.

A kutatás eredményei összecsengenek más vizsgálatokkal is: például a Queen Mary University of London korábbi elemzése szerint a modern slágerlistás dalok is hasonló egyszerűsödési mintát mutatnak.

A jelenség mögött több tényező állhat. A globalizáció, a digitális technológiák és a közösségi média mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a zene szélesebb közönséghez jusson el, ami gyakran egyszerűbb, könnyebben befogadható struktúrákat igényel.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: nem a zene hanyatlásáról van szó, hanem evolúcióról. Egy egyre inkább összekapcsolt világban az egyszerűbb formák akár előnyt is jelenthetnek, hiszen több emberhez jutnak el, miközben újfajta kreatív megoldásoknak is teret adnak.