Az űrmissziók során az űrhajósok szervezete egyszerre van kitéve mikrogravitációnak, fokozott sugárzásnak, megváltozott étrendnek és folyamatos pszichés terhelésnek. Ezek az extrém stresszhatások jelentősen befolyásolhatják a mikrobiomot, vagyis a szervezetben élő baktériumok, gombák és vírusok összességét. A mikrobiom kulcsszerepet játszik az emésztésben, az immunrendszer működésében és a gyulladásos folyamatok szabályozásában, így egyensúlyának felborulása növelheti a fertőzések és anyagcserezavarok kockázatát.
A Tombácz Dóra, az SZTE Orvosi Biológiai Intézet docense által vezetett kutatócsoport olyan átfogó vizsgálatot indított, amely a bél-, a száj- és a vizelet-mikrobiom változásait elemzi. A projektbe bevont, az idei nyári Axiom–4 űrmisszióban részt vevő űrhajósoktól a küldetés előtt, alatt és után is vettek mintákat. Az idősoros adatok segítségével a kutatók arra keresik a választ, milyen gyorsan és milyen mértékben változik a mikrobiom egy rövid távú űrutazás során, illetve kimutathatók-e olyan mintázatok, amelyek célzott megelőző vagy terápiás beavatkozások alapjául szolgálhatnak.
A vizsgálat több szempontból is úttörő: a szegedi kutatók nemcsak DNS-, hanem RNS-alapú elemzéseket is végeznek, valamint elsőként foglalkoznak részletesen a vizelet mikrobiomjával és a vírusok összességével, az úgynevezett virommal is. Az eredmények a jövőben akár hosszabb, például Mars-expedíciók egészségügyi felkészítését is segíthetik.
A kutatás elemzési fázisa várhatóan 2026 nyarára zárul le, de a tudósok szerint a megszerzett tudás a Földön élők számára is hasznos lehet, hiszen az extrém stressz okozta mikrobiom-változások nemcsak az űrben jelentenek kihívást.


