A pszichológiai magyarázatok középpontjában az emberi veszélyészlelés és kíváncsiság áll. Evolúciós szempontból az agyunk érzékeny a fenyegető helyzetekre, így a bűnügyi történetek megfigyelése lehetővé teszi a „biztonságos stressz” átélését. A kutatások szerint az ilyen narratívák fokozzák az adrenalin- és kortizolszintet, ami erősíti az élmény intenzitását, miközben a néző fizikai értelemben nincs veszélyben. Ez a mechanizmus hasonló a thriller- vagy horrorfilm-élményhez, ugyanakkor a true crime különlegessége a valóság hitelességéből fakad.
Társadalmi szempontból a true crime dokumentumfilmek a normák, a jog és az erkölcsi dilemmák feldolgozásának eszközei. A narratívák gyakran bemutatják a bűn okait, következményeit és a büntetőjogi mechanizmus működését, így a nézők számára lehetőséget biztosítanak a társadalmi tanulásra. A médiahatás-kutatások kimutatták, hogy a nézők aktívan próbálnak következtetéseket levonni a történetekből, ami fokozza a kritikai gondolkodás és a problémamegoldó képesség gyakorlását.
Kulturális és narratív szempontból a műfaj hatékonyságát a történetépítés, a fokozatos információadagolás és a rejtély fenntartása biztosítja. A valós események dokumentáltsága növeli a hitelességet, ami erőteljesebb emocionális és kognitív reakciót vált ki, mint a fikció. Az empirikus vizsgálatok azt is jelzik, hogy a nézők empátiás és erkölcsi feldolgozása magasabb szinten történik a true crime tartalmak fogyasztásakor, összehasonlítva más szórakoztató műfajokkal.
Összességében a true crime dokumentumfilmek vonzereje multidimenzionális: ötvözi a pszichológiai izgalmat, a társadalmi tanulás lehetőségét és a narratív élvezetet. Tudományos szempontból e műfaj népszerűsége nem csupán kulturális jelenség, hanem az emberi psziché és a társadalmi mechanizmusok komplex kölcsönhatásának eredménye.
