Az elmúlt évtizedekben Magyarországon a fagyos napok száma jelentősen csökkent: a korábbi évi 100 nap helyett mára átlagosan 70 nap alá esett. A klímaváltozás nemcsak a felszíni hőmérsékletre hat, hanem a magasabb légrétegekben is, ami a hóképződésre is kihat. Bár a téli csapadékösszeg némileg növekedett, a gyors melegedés miatt kevesebb csapadék hullik hó formájában, ráadásul a lehullott hó is rövidebb ideig marad meg a talajon.
Európában a helyzet hasonló: a kontinens túlnyomó részén csökkent a téli hóesés mennyisége. Magyarországon ez évente átlagosan 10 cm csökkenést jelent, míg a hegyvidékeken, például az Alpokban és a Kárpátokban akár 30-50 cm-rel kevesebb hó esik télen. Egyedül a kontinens északi részén, Finnországban, Svédországban és Norvégiában nőtt a téli hó mennyisége.
A hazai havazás azonban rendkívül változékony: a medencehatás miatt gyakran előfordul, hogy a csapadék halmazállapota térben és időben is eltér. A múlt évtizedek legnagyobb havazásai ritkán következtek be egymás után, és az elmúlt tíz évben az ország nagy részén mindössze 1-3 alkalommal hullott hó karácsonykor. 2010 óta pedig a legtöbb ünnep szürke, hómentes volt, így a fehér karácsony egyre ritkább élmény.
A jövőben a kutatások két forgatókönyvet jeleznek: az optimista verzió szerint, ha a globális felmelegedés nem haladja meg a 2 °C-ot, a század végére a hazai hóesés további 20 cm-rel csökkenhet. A pesszimista pálya azonban akár 30-50 cm-es csökkenést is mutat, ami a hazai téli havazás gyakorlatilag eltűnését jelentheti.
A fehér karácsony tehát nem csupán nosztalgia, hanem jelzés is: a kibocsátások mérséklése és a klímaváltozás elleni lépések nélkül egyre kevesebb esélyünk marad az ünnepi hóra. Az alkalmazkodás itt nem opció, a változás rajtunk múlik.
