A második világháború alatt a Német Birodalomban és a megszállt területeken emberek millióit kényszerítették munkára a nácik. Alsó-Ausztriában is hadifoglyokat, többek között magyar zsidó kényszermunkásokat dolgoztattak a mezőgazdaságban, az iparban, infrastrukturális projektekben, valamint magánháztartásokban.
Több száz, több ezer emberi történet; bár sok kutatás foglalkozott a náci kényszermunka áldozataival, az osztrák Krems-i Továbbképzési Egyetem szerint az egyéni történetek és tapasztalatok nagyrészt dokumentálatlanok maradtok. Az „Emlékek összekapcsolása – Kutatás, megőrzés, megosztás: Kényszermunka Alsó-Ausztriában” című kutatásukban ezeket a személyes történetet keresik, ezértarra kérik a polgárokat, osszanak meg velük dokumentumokat, fényképeket és emlékeket is erről a borzaomas időszakról.
Digitális platform, mint gyűjtőpont
Egy digitális platform fejlesztése is zajlik, ahol dokumentumokat, fényképeket és személyes beszámolókat lehet majd megosztani, feltölteni, ahol ezeket megőrzik és elemzik – írta a projektről beszámoló osztrák OE24.
„Ezzel a platformmal nemcsak az érdekel minket, hogyan lehet az emlékezést és a kutatást összekötni, de az is, hogyan lehet általa párbeszédet folytatni erről az erőszakos múltról, valamint hogyan lehet feldolgozni azt” – magyarázták a projektvezetők, Edith Blaschitz és Eva Mayr, a Kremsi Továbbképzési Egyetem munkatársai.
Személyes emlékeket keresek
„A személyes emlékek olyan történelmi kutatási információkat kínálnak különböző eseményekről és élményekről, amelyek nem találhatók meg hivatalos dokumentumokban. Ezek ott vannak a családi történetetkben, nemzeti, vallási és politikai határokon átívelően megőrzött formában, ettől olyan különösen értékes ez a projekt” – mondta Martha Keil, az Osztrák Zsidó Történeti Intézet tudományos igazgatója a noe.orf.at-nak.
A most induló, 2028-ig futó projektet a Krems-i Továbbképzési Egyetem, az Osztrák Zsidó Történeti Intézet (INJOEST) és a Bécsi Wiesenthal Holokauszt-kutató Intézet (VWI) egyaránt felügyeli. A projektet egy tudományos tanácsadó testület támogatja, amelyben a Belga Állami Levéltár és a Yad Vashem Holokauszt-emlékmű képviselői is részt vesznek.
Első lépésként a projekt az alsó-ausztriai magyar-zsidó kényszermunkára és a krems-gneixendorfi Stalag XVII B hadifogolytáborban végzett munkafeladatokra összpontosít.
