Az Európai Unió fogyasztói a háztartási kiadások révén az uniós GDP több mint felét adják, így gazdasági szerepük meghatározó. Bár az EU hosszú évtizedek óta erős fogyasztóvédelmi jogokkal rendelkezik, a növekvő megélhetési költségek, a digitalizáció és az új piaci trendek miatt elengedhetetlenné vált a szabályok modernizálása. Erre válaszul született meg a 2030-as fogyasztóvédelmi agenda, amely az elkövetkező öt év uniós fogyasztáspolitikájának irányát határozza meg.
A stratégia első pillére a fogyasztók egységes piacának kiteljesítése. A Bizottság célja, hogy csökkenjenek a fogyasztói költségek, bővüljenek a vállalkozások lehetőségei, és könnyebb legyen a határokon átnyúló szolgáltatásokhoz, különösen a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés.
A második kulcsterület a digitális tér szabályozása. A 2026-ban várható Digitális Méltányossági Törvény (DFA) különösen a gyermekeket védené a manipulatív online gyakorlatoktól, miközben egyszerűbb és átláthatóbb szabályokkal csökkentenék a vállalkozások adminisztratív terheit. A Bizottság emellett fokozott fellépést ígér az online csalásokkal szemben is.
A harmadik prioritás a fenntartható fogyasztás ösztönzése. Az EU segíteni kívánja a tagállamokat a körkörös gazdaságot támogató jogszabályok alkalmazásában, valamint támogatja a használtcikk-piacokat és az innovatív, környezettudatos start-upokat.
Végül a negyedik pillér a nem biztonságos vagy szabálytalan termékek elleni fellépés. Ennek részeként reformálják a fogyasztóvédelmi együttműködési szabályokat, erősítik a piacfelügyeletet, és fokozzák az együttműködést harmadik országokkal is.
A 2030-as agenda a 2020–2025-ös cselekvési terv helyébe lép, és átfogó válasz azokra a kihívásokra, amelyekkel a mai európai fogyasztók szembesülnek – legyen szó online vásárlásról, fenntarthatóságról vagy a piaci biztonságról.
