Különleges eseménynek ad otthont a Nemzeti Színház 2024. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján 11 órától. A teátrum vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila felkérésére Kustán Melinda textiltervező iparművész 2019-ben megalkotta egyedi koncepcióját a színház új nagyfüggönyének megtervezésére és kivitelezésére. Az életfát ábrázoló, 167 négyzetméteres textil 64 magyar tájegység hímzési motívumait felhasználva készül a Kárpát-medence számtalan pontján. A készülő nagyfüggönybe a Nemzeti Összetartozás Napján nemcsak a munkafolyamatban már részt vevő hímzőasszonyok, hanem a Nemzeti Színház művészei és dolgozói és minden regisztrált vendégünk belehímezhet. A Nemzeti Összetartozás Napján hímezendő motívumot a mesterséges intelligencia készítette, a Kárpát-medence motívumait felhasználva.
Az öt éve zajló, rendkívül összetett képzőművészeti-logisztikai munkálatokba kaphat betekintést, aki június 4-én a Nemzeti Színházba látogat. Az egész napos program sajtónyilvános részén (11 és 12.30 között) nemcsak a hímzőasszonyokkal találkozhat, hanem beleláthat a készület különböző fázisaiba is. Vendégeinket az alkalomhoz illő interaktív programokkal várjuk a Nemzeti Színházban. A hímzőasszonyok az eseményt követően kulisszajáráson vesznek részt, majd megtekintik a Tizenhárom almafa című, Wass Albert azonos című műve és korabeli dokumentumok alapján Vidnyánszky Attila által rendezett előadást.
Kustán Melinda textiltervező iparművész a nagyfüggöny koncepciójáról
A nagyszínpad függönye – a magyar textiltörténeti remekekhez hasonlóan – programkárpit kell, hogy legyen. Inspirációként főként a magyar királyok koronázási palástja 1031-ből; a XIV. századi zárai antependium; Mátyás király trónkárpitja; Erdély és a Lorántffy család egyesített címerével díszített kárpit; Erdélyi szőnyegek; az Esterházy-kincstár főúri textiljei; kazulák, miseruhák; hímzett női kisbundák és férfi subák, vócos subák; a Kárpát-medence parasztház öltözékei, szabadrajzú fonalas munkái szolgáltak.
A nagyszínpadi függöny vezető motívuma az életfa, melynek törzsét a honfoglalás kori művészet remekei – a Rakamaz-strázsadombi, a Tarcalon, Rétközberencs határában és másutt megtalált – tarsolylemezek díszítményei ihlették, lombozatát pedig a Kárpát-medence területén fellelhető 60 néprajzi tájegység motívumkincsének feldolgozásai alkotják. Az életfa az ismert kultúrák mindegyikében vezető motívumként szerepel, akár égig érő faként, tetejetlen faként, vagy világfaként – a sámánszertartás fájaként – ismerünk rá. Népművészetünk növényi ornamentikáinak minden egyes motívumcsoportja önmagában hordozza a teljességet, hasonlóképpen ahhoz, ahogy egy sejt leképezi az univerzum egészét. Mégis: mindössze a mesterember tisztes teljesítményét nyújtanám, ha csupán a néprajzi örökségünk egyes mintaelemeit, mint utalásokat, vagy mint építő köveket illeszteném a nagy alkotás szerves egészébe.
