Ki beszél Európa nevében? Komoly hatalmi harc robbant ki az EU-ban

Az ukrajnai háború lezárására irányuló amerikai diplomáciai erőfeszítések egyre nagyobb nyomást helyeznek az Európai Unióra, amely annak ellenére szorul háttérbe a béketárgyalásokon, hogy Ukrajna egyik legfontosabb támogatója, és egyre nagyobb pénzügyi terheket vállal a háború következményeiből. Az uniós vezetők pénteken Dublinban folytatják az arról szóló vitát, hogy ki képviselje a közösséget az Ukrajna jövőjéről szóló egyeztetéseken.

A kérdés különösen sürgetővé vált, miután az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna képviselői két napon keresztül tárgyaltak Abu-Dzabiban, az európai országok érdemi részvétele nélkül. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki csütörtökön mintegy ötven európai uniós és unión kívüli vezetővel találkozott Dublinban, arra figyelmeztetett: Oroszország nemcsak Ukrajna jövőjéről, hanem Európa biztonsági berendezkedésének átalakításáról is tárgyalni akar. Ezért szerinte az európai kormányoknak is helyet kell kapniuk a tárgyalóasztalnál.

A diplomáciai egyeztetések intenzitását jelzi, hogy Donald Trump amerikai elnök két megbízottja, Steve Witkoff és Jared Kushner csütörtökön még Vlagyimir Putyinnal tárgyalt Moszkvában, majd Dublinba utazott, hogy Zelenszkijjel is egyeztessen.

Három táborra szakadtak az uniós vezetők

Abban nincs komoly nézeteltérés az EU tagállamai között, hogy Európának képviseltetnie kell magát a béketárgyalásokon. Azt illetően azonban már jelentős a megosztottság, hogy ki kapja meg ezt a feladatot. A Politico értesülései szerint legalább három különböző álláspont körvonalazódik.

Az egyik tábor az Európai Tanács elnökét, António Costát látná szívesen a tárgyalóasztalnál. A korábbi portugál miniszterelnök intézményi pozíciója alapján természetes választás lehet, hiszen ő képviseli az uniós tagállami vezetőket a nemzetközi színtéren. Emellett személye viszonylagos semlegességet is biztosíthat a tagállamok között.

Az elképzelés egyik első támogatója Kristen Michal észt miniszterelnök volt, aki szerint Costa mandátuma közvetlenül az Európai Tanácstól származik, így a tagállamok felé is elszámoltatható. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szintén elfogadhatónak nevezte a jelölést, és Luxemburg, valamint Lengyelország vezetése is támogatásáról biztosította.

A második táborba Franciaország és Németország tartozik, amelyek nem szívesen adnák át Brüsszelnek a saját diplomáciai mozgásterüket. A harmadik, egyelőre jóval kisebb csoport Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője mellett áll ki.

Kaja Kallas személye megosztja Európát

Kallas a pozíciója alapján szintén kézenfekvő választás lenne, Oroszországgal szembeni határozott fellépése azonban komoly akadályt jelenthet. Egyes európai diplomaták szerint a korábbi észt miniszterelnök annyira keményen bírálta Moszkvát, hogy a Kreml számára elfogadhatatlan tárgyalópartner lenne.

A Politicónak nyilatkozó egyik diplomata egyenesen úgy fogalmazott, hogy Kallas kiválasztása „valószínűleg a lehető legrosszabb döntés” lenne. Mások viszont éppen a határozott fellépésében látják az előnyét. Egy magas rangú európai diplomata szerint Putyin is azt választaná, akivel a másik fél a legkevésbé szeretne tárgyalni.

Michal észt miniszterelnök úgy vélte, Kallas Costa természetes helyettese lehetne. Szerinte mindketten 2029-ig tölthetik be jelenlegi tisztségüket, ami kiszámíthatóbb képviseletet biztosítana, mint egy-egy tagállami vezető személye. Hozzátette: Putyinnak nem kell szeretnie az európai tárgyalópartnereket.

Berlin és Párizs nem engedné át a vezető szerepet

A legnagyobb akadályt azonban nem feltétlenül Moszkva, hanem az EU két legnagyobb tagállama jelentheti. Franciaország és Németország ugyanis nem akarja elveszíteni saját helyét az Ukrajnáról szóló diplomáciai egyeztetéseken.

Friedrich Merz német kancellár csütörtökön egyértelművé tette, hogy továbbra is a már kialakult, úgynevezett E3-formátumban látja a tárgyalások jövőjét. Ez Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság együttműködésére épül, amelyhez az utóbbi időben Olaszország és Lengyelország is csatlakozott.

Merz szerint nincs semmi probléma azzal, ha az öt ország képviselői továbbra is együtt dolgoznak az ukrajnai rendezésen. Párizs szintén nem szívesen mondana le önálló diplomáciai szerepéről. Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és Európa egyetlen nukleáris fegyverzettel rendelkező hatalma, ami olyan politikai és katonai súlyt biztosít számára, amelyet egyetlen uniós intézmény sem tud helyettesíteni.

Michal szerint ugyanakkor a nagy tagállamoknak el kell fogadniuk, hogy az egész kontinenst érintő kérdésekben közös európai álláspontot kell kialakítani. Mint fogalmazott, az Európai Unió lényege éppen az, hogy a tagállamok konszenzusra törekedve, egységesen lépjenek fel Oroszországgal szemben.

A pénteki dublini találkozón várhatóan még nem neveznek ki hivatalos uniós különmegbízottat, de a vezetők megállapodhatnak egy általánosabb politikai keretben arról, miként képviselje Európa az érdekeit a tárgyalásokon.

Zelenszkij azonban nem szeretné, ha a vita tovább húzódna. Az ukrán elnök szerint legkésőbb novemberben dönteni kell arról, ki képviselje Európát a béketárgyalásokon. Az idő sürget, hiszen miközben Washington és Moszkva egyre aktívabban egyeztet a háború lezárásáról, az Európai Unió továbbra sem tudta eldönteni, ki beszéljen a nevében.