A monetáris tanács megítélése szerint a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet. A tanács e tényezők árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli.
A tanács az elmúlt időszak forintromlásának mértékére nem adott érdemi magyarázatot és az MTI sem kívánt erre a kérdésre anyagában kitérni.
A tanács monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra, és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni - írták a közleményben.
Októberben az infláció 2,9, a maginfláció 4, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalék volt. Az infláció és a maginfláció emelkedését a feldolgozott élelmiszerek árindexének alakulása magyarázta.
A tanács várakozása szerint a fogyasztóiár-index értéke az év végéig - a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt - újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban a jelenlegi szint közelében alakul, majd a külső dezinflációs hatások miatt a jövő év elejétől fokozatosan 3 százalékra csökken.
A testület szerint az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben változatlanul kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét.
A tanácstagok véleménye szerint az elmúlt hónapban beérkezett makrogazdasági adatok többnyire a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésével összhangban alakultak. A legtöbb tanácstag felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapban az európai konjunktúra tekintetében enyhültek a korábbi recessziós félelmek, ugyanakkor a külső piacok kilátásait továbbra is jelentős bizonytalanság övezi. A nemzetközi gazdasági környezet alakulásában meghatározóak maradnak a következő időszak geopolitikai eseményei.
A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a nemzetközi monetáris politikai irányultság tartósan támogató maradhat. Úgy látták, hogy az Európai Központi Bank (EKB) decemberi monetáris politikai döntése kiemelt figyelmet érdemel. A monetáris tanács a decemberi Inflációs jelentés ismeretében fogja részletesen értékelni az új információk hatását az inflációs előrejelzésre, és az előrejelzéshez kapcsolódó kockázatokra.
A tanács továbbra is arra számít, hogy a gazdasági növekedés a következő negyedévekben lassul, a romló európai konjunktúra a hazai GDP alakulásában is egyre erőteljesebben érzékelteti hatását. A GDP a tanács várakozása szerint 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal bővül. A magyar gazdaság eurózónához történő felzárkózása a romló külső konjunktúra ellenére a következő években is a legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fenntartása mellett folytatódik.
A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat a testület értékelése szerint javult az előző kamatdöntés óta. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globálisan meghatározó jegybankok döntései, valamint a Brexittel kapcsolatos történések befolyásolták. Az olajárak nőttek az elmúlt hónapban.
A közlemény felidézi, hogy a tanács szeptemberben a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 300-500 milliárd forintban állapította meg. Az MNB rugalmasan alakítja az FX-swap eszköz állományát annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon - írták a közleményben.
A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését december 17-én tartja, amelyről január 8-án, 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
