Nagy karácsony, nagy kiadások

Az ünnepi készülődés azonban sokak számára kicsit sem kellemes, mint inkább idegőrlő procedúra, arról nem is szólva, amíg az ajándékok a bevásárlóközpontból a fa alá kerülnek. Azért persze lefutjuk ezeket a „kötelező” köröket, súlyos tízezreket hagyva az üzletekben.



Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) számításai alapján decemberben 3-4 százalékkal nőhet az áruházi forgalom, ami megközelítőleg 775-785 milliárd forintot jelent- ennyi pénzt fordítanak a magyarok vásárlásra az év utolsó hónapjában. Ajándékokra átlagosan 25-30 ezer forintot költenek a családok, de itt jelentős különbségek mutatkozhatnak meg.

Túlbuzgók és Pató Pálok

Eddigi tapasztalataim szerint a karácsonyra készülőket két csoportba lehet sorolni: az egyikbe azokat, akik tűkön ülve várják az ünnepet, már hónapokkal előre megtervezik az ünnepi menüt, kigondolják, kinek milyen ajándékot szánnak, beszerzik az elengedhetetlen dekorációt, kiegészítőket, meg… meg nem tudom, még mit. A lényeg, hogy ők mindenre és mindenkire gondolnak, mindennek utánanéznek, így nem is érhetik őket meglepetések. Na jó, legfeljebb olyanok, amelyek a fa alá kerülnek.



A másik csoportba tartoznak a megrögzött halogatók, a Pató Pálok (és Pató Pálnék), akik mindent az utolsó percre hagynak. Szenteste vagy azelőtt pár nappal intézik a bevásárlást, takarítanak, veszik meg az ajándékot, mossák ki a függönyöket. És igen, mindezt egyszerre, pár nap leforgása alatt. Ilyenkor persze megeshet, hogy kimarad valami a listából, a gyereket az egyik nagy, külföldi áruházlánc ügyfélszolgálatán találják meg, vagy szimplán elcserélik a bevásárlókocsit és otthon derül ki, hogy a Barbie babából kisautó, Gizikéből pedig Gézuka lett.

Elfogyott ponty, eltűnt mákdaráló és ferde fa

Tehát azt azért leszögezhetjük, hogy a nagy rohanásban bármi megeshet. Nincs is annál kellemetlenebb, mint amikor hosszas sorban állás után megtudjuk, hogy elfogyott a hal és rohanhatunk a másik üzletbe, ahol persze már egy szem mákot nem látni, a piacon pedig már hűlt helye van a káposztának. Nem beszélve a derék napbarnított úriemberről, aki energiatakarékos LED-es karácsonyfaégőt kínál nekünk bőven áron alul, aztán hazaérve jövünk csak rá: olyannyira energiatakarékosak az izzók, hogy világítani sem akarnak.



Ilyen esetekben nem ritkán elhagyja az ember száját egy-két cifra káromkodás, pláne, ha az egész család várja a Jézuskát, de az a „rohadt fa” csak ferdén áll, hosszas faragás után is. Mint ahogy az eltűnt mákdaráló vagy a félig átsült bejgli is okot adhat a másik édesanyjának említésére. Csak, ha már így a szeretet ünnepe van…