A pozsonyi csúcsértekezleten az Egyesült Királyság nem vett részt, az EU többi 27 tagországának vezetői, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke cseréltek eszmét az unió jövőjéről.
Az általa bemutatott terv több pontjáról Juncker már a héten elmondott európai parlamenti beszédében említést tett - derül ki uniós források tájékoztatásából.
A javaslatok között található az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török-bolgár határ ellenőrzésére, a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése, a nagyszabású uniós beruházási program méretének megduplázása, az afrikai beruházásokat segítő terv, egy közös európai főhadiszállás kiépítése az uniós katonai küldetésekhez és egy hadiipari fejlesztési alap létrehozása is.
Márciusban folytatják
A menetrend következő kulcsdátumának az EU elődjét alapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója ígérkezik, jövő márciusban.
Az uniós vezetők pozsonyi találkozójának fő célja az volt, hogy körvonalazzák az integráció további alakulását a brit kilépés fényében.
Közös álláspontot nyújtottak be a találkozón a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia). Ebben - a soros elnökséget adó lengyel kormányzat tájékoztatása szerint - "rugalmas szolidaritást" szorgalmaznak az unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is.
Sürgetik "a schengeni övezethez való visszatérést célzó ütemterv teljes végrehajtását" is, és - rámutatva a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés okozta fenyegetésekre - hangsúlyozzák a biztonsági együttműködés fontosságát. A V4 szerint erősíteni kell az EU-n belüli védelmi együttműködést, de anélkül, hogy ez "a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené".
