2020. július 13. - Jenő

Közelebb kerültünk a válaszhoz?

"Az anyag és antianyag kozmikus aszimmetriája a mai napig rejtély. Ennek megoldásához jutottunk most közelebb azzal, hogy precíziós lézerspektroszkópiai vizsgálatokkal a protonéhoz hasonló pontossággal határoztuk meg az antiproton tömegét" – foglalta össze a genfi kísérlet lényegét Horváth Dezső, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (MTA KFKI RMKI) tudományos tanácsadója.
2011. július 30. szombat 18:49 - HírExtra
Egy nemzetközi kutatócsoportnak, amelynek az MTA KFKI RMKI és az MTA ATOMKI munkatársai is tagjai, sikerült megerősítenie a fizikusok többségének azt a meggyőződését, miszerint a világegyetem anyag-antianyag aszimmetriája nem részecske és antirészecske tulajdonságainak eltéréséből ered. A CERN-ben elért eredményről a tudósok a rangos Nature folyóiratban számoltak be.

Az antianyag létezését Paul Dirac még 1929-ben jósolta meg matematikailag, majd nem sokkal utána Carl Andresonnak sikerült kozmikus sugarakban is felfedeznie az első antirészecskéket. Az antirészecske tulajdonságai megegyeznek a részecske tulajdonságaival, kivéve elektromos töltését, mely ellentétes előjelű. "A fizika egyik nagy talánya, hogy a világegyetem általunk belátható részében nem látunk antianyag-galaxisokat. Az ősrobbanás után nagyon kis különbséggel több részecske keletkezett, mint antirészecske, tehát a részecskefizika általánosan elfogadott elméletével ellentétben kis mértékben eltérhetnek egy-egy részecske és antirészecske tulajdonságai" – magyarázta Horváth Dezső.

A CERN Európai Részecskefizikai Laboratóriumban elért eredmény szerint a proton és az antiproton tömege közötti különbség 2×10-9-nél kisebb. Mérésük pontosságát Masaki Hori, a kutatócsoport egyik japán tagja ahhoz hasonlította, mintha az Eiffel-torony súlyát úgy tudnák meghatározni, hogy egy rászálló veréb, sőt egy nagyobb dongó is kimutatható legyen benne. Az ASACUSA (Atomic Spectroscopy And Collisions Using Slow Antiprotons – Atomi ütközések és spektroszkópia alacsonyenergiás antiprotonokkal) együttműködés keretében dolgozó tizenkét kutató – közöttük Horváth Dezső mellett Sótér Anna, Barna Dániel és Juhász Bertalan – ezt úgy valósította meg, hogy héliumatomban befogott antiprotonokat hosszú élettartamú állapotok között léptettek, két ellentétes irányú, pontosan hangolható lézersugárral gerjesztve. A két lézersugár használata nagyrészt kiküszöbölte az atomok mozgásából származó spektroszkópiai pontatlanságot, az ún. Doppler-kiszélesedést.

A most publikált eredmény nem az első nagy visszhangot keltő siker az antiprotonokkal kapcsolatban. Mindez arra késztette a CERN vezetőit, hogy egy antiproton-tárológyűrű megépítésével növeljék az anyag-antianyag szimmetria ellenőrzésére létrehozott antiproton-lassító (AD) teljesítményét. Az új berendezés átadását 2016-ra tervezik. Horváth Dezső szerint az eredmények alapján érdemes a jelenleginél sokkal nagyobb antiproton-intenzitást nyújtani a kísérletezőknek, hiszen a pontos spektroszkópiához nagy adatmennyiségre van szükség.
Forrás: vilagtudomany.hu
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását