Az államtitkár a három kamara vezetőségével folytatott nyilvános megbeszélésen röviden vázolta az egészségügyi átszervezés alapdokumentumának lényegi elemeit. Ezek közül kiemelte a kormány azon döntését, hogy az esetlegesen felszabaduló üresen álló korábbi egészségügyi intézmények hasznosításával, vagy esetleges értékesítésével - szavai szerint fontos a sorrend - a felszabaduló források az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésébe forogjanak vissza.

Szócska Miklós cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a betegutak átszervezéséből adódóan az intézmények gazdasági együttműködése külön alapkezelőnél történne. A kormány az egészségügyi intézményrendszer együttműködéséből származó hatékonyságjavító funkciókat támogatja. A lényeg, hogy a rendszerben dolgozó intézmények, orvosok és szakdolgozók legyenek érdekeltek, és ezáltal hatékonnyá váljon az ellátás – tette hozzá.

Kiemelte továbbá, hogy a térségi ellátásszervezés kapcsán nem jönnek létre új intézmények. Az irányításukért felelős térségi központok a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) égisze alá tartoznak majd.

Szócska Miklós azt is elmondta: a fővárosi intézmények állami tulajdonba vétele kapcsán az érintettekkel, valamint az ország többi intézményével is megkezdték az egyeztetéseket a rendszer átalakítása kapcsán.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) alelnöke a Semmelweis Tervről azt mondta: a gyógyszerpolitikát érintő, általuk ismert, részben felvázolt irányok jók, de félnek attól, hogy a Széll Kálmán Terv ezt akadályozni fogja. Kiemelte, hogy a gyógyszertárak nagy része már így is eladósodott, helyzetükön a Széll Kálmán Terv csak tovább ront. Az MGYK alelnöke ezért azt javasolta, hogy dolgozzanak ki vészforgatókönyvet azokra a térségekre, településekre, ahol a nehéz helyzetbe került patikák miatt veszélybe kerülhet a gyógyszerellátás.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke azt mondta, a Semmelweis Tervre úgy tekintenek, mint egy bővülő, alakuló koncepcióra. Sarkalatos elemeként az alternatív forrásteremtést emelte ki, amely az egészségügyi dolgozók helyzetének javításához kapcsolódik. Ezzel összefüggésben azt is elmondta, a képzési rendszeren is lehet javítani, de ennek csak négy-öt év múlva lesz eredménye. A már végzett dolgozókra kellene helyezni a hangsúlyt - tette hozzá.

Balogh Zoltán szerint valamilyen kedélyjavító ösztönzésre még az idén szükség lenne. Ennek hiányában ugyanis nem lesz, ami itthon tartsa a dolgozókat, márpedig nélkülük a Semmelweis Terv is végrehajthatatlan.

Ehhez kapcsolódóan Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta: a közérzetet pénzzel lehet javítani. Éger István a megbeszélést követően a sajtónak úgy nyilatkozott, a kormány által kedden elfogadott, hamburgeradó néven ismertté vált népegészségügyi termékdíj semmire sem lesz elég. Továbbá az olyan ötletek, mint például, ha több kórház közösen veszi meg a szenet, sem jelentenek megoldást, mert az így felszabaduló források nem fedezik az adósságállományt, márpedig először azt kell rendezni – tette hozzá Éger István.