Ha szemetet eszünk, szemétté válunk?
Újabb év, újabb élelmiszerbotrány. A fertőzött tojás még slágertéma, de „garantáljuk”, hogy a jövőben is lesznek hasonló esetek. Írásunkban néhány korábbi botrányt elevenítettünk fel. Egészségükre!
2011. január 12. szerda 07:34 - Győry S. József
"Jó ebédhez szól a nóta"
"A hetvenes években jöttek rá a dioxinok káros hatásaira. Három vegyületet hívunk összesítve dioxinoknak, ezeknek nem mindegyike okoz problémát, de alapvetően van egy vegyülettípus, a PTCB, amely toxikus hatással bír. Jelenleg is erről a szerről van szó.” - Idézet egy korábbi
cikkünkből
A Németországból érkező dioxin-
fertőzött tojások miatt ismét felfordult az „ország gyomra”. Most a tojás, ellenőrzés hiánya vagy nemtörődömség miatt holnap valami más „nyalánkság” kerül a boltok polcaira. „Az vagy, amit megeszel”, legalábbis a mondás szerint. Vegyük sorra, hogy eddig mik voltunk. Az, hogy holnap mivé válhatunk, annak csak a „körültekintő, lelkiismeretes” szakemberek a megmondói.
Túróvarázs? Egy túrót!
2007-ben a guargumi-botrány borzolta a kedélyeket. A Friesland Hungária Zrt. sárgabarackos ízesítésű Túróvarázs fantázianevű termékei és az azonos ízű Krémes duó elnevezésű krémtúró a szakemberek szerint olyan, Csehországból származó lekvárt tartalmazhattak, amely dioxint tartalmazhatott a guargumi mellett.
A dioxin egy pikogramm/testtömeg felett mérgezési tüneteket okoz. Nyilván, a nyalánkság lelkes majszolói képesek akkora mennyiségben enni kedves eledelükből, hogy „elzöldüljenek.”
A Tesco szóvivője, Hardy Mihály az ügy kapcsán elmondta, az áruházlánc egy órás reakcióidővel rendelkezik, vagyis az egészségügyi szolgálat riasztását követően legkésőbb hatvan perccel lekerül a vitatott áru az eladótér polcairól.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület dioxinnal fertőzött guargumi csak egy újabb veszélyforrás a naponta az ételekben elfogyasztott színezékek, állagjavítók vagy növényvédő szerek között. Lehet örülni, hiszen az ominózus adalékanyag kis mennyiségben nem mérgező.
Mindenből tanulunk: méregből csak kis mennyiséggel szabad fogyasztani.
Micimackó halála
2009-ben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak sikerült nitrofuránt, vagyis rákkeltő antibiotikumot kimutatnia egy mézfajtában. A dolog pikantériája abban áll, hogy több áruházlánc is forgalmazta a terméket, amiből tömegek fogyaszthattak. Megnyugtatásul a szakemberek közölték, hogy az anyag közvetlenül nem veszélyes az egészségre, ám hosszabb ideig történő fogyasztása rákkeltő hatású lehet.
Reméljük, senki sem szerette annyira a mézet, hogy kritikus mennyiségű káros anyagot vitt volna be a szervezetébe.
Mindenből tanulunk: csak módjával szabad nyalni.
Paprikával támad Marokkó
Az Úr a teremtéskor valószínűleg gombaölő szerekkel együtt teremtette volna a paprikát, ha szükségét érezte volna. Nem így gondolta, ám az emberek mégis késztetést éreztek a paprika - és egyéb termékek - kemikáliákkal történő permetezésének. 2010 júliusában zöld étkezési paprikában kvintozent és hexaklórt találtak az ellenőrök. Ezek a szerek „újoncok” vagyis hazánkban eddig nem volt szerencsénk hozzájuk.
Külön öröm, hogy Marokkói „testvéreinktől” kellett beszereznünk a „mérgespaprikát”, hazánk adottságai már biztosan nem megfelelőek a közkedvelt zöldség termesztésére. ( Bár a paprika magyar tőről származott.)
Amennyiben a veszélyes anyagok a szervezetbe jutnak, ingerlékenység, fejfájás, szédülés, hányinger és hányás lehet a következménye. A paprikából több mint tizenkét tonna került a kiskereskedőkhöz.
Mindenből tanulunk: nem szabad semmit bevizsgálás nélkül elfogyasztani. Érdemes elsajátítani a napfényből táplálkozást
***
A permetezőszerek és adalékanyagok döntő többségét biztonságosnak tartják az élelmiszermérnökök, ám néhány, használatban lévő anyag olyan, mint a gyógyszerek: a probléma elmúlik, de több mellékhatás is előfordulhat. Legalább izgalmas dolog az evés.