Ebben a vizet és a széndioxidot napenergia segítségével alakítják át. Ekkor egy szintetikus gáz, a syngáz jön létre, amelyből benzin vagy kerozin vagy más folyékony üzemanyag egyaránt gyártható.

A reaktor prototípusa 0,8 százalékos hatásfokot ért el, vagyis a felhasznált napenergia kevesebb, mint egy százalékát alakították át üzemanyaggá. Ez még nem magas érték, de Aldo Steinfed szerint két nagyságrenddel meghaladja a szokásos fotokatalitikus eljárással elért eredményeket.

A kutatók szerint a reaktor hatásfokát csaknem húsz százalékig lehet növelni, vagyis az eljárás ipari méretekben is felhasználható, és várhatóan 2020-ra beindulhat az első ilyen kereskedelmi célú áramtermelő reaktor.

Szintetikus üzemanyag mindazon égésre alkalmas folyadék, amely földgázból, kőszénből vagy biomasszából készül. Ezek előnye, hogy tisztábban égnek, vagyis kevésbé környezetszennyezőek. Emellett ide lehet sorolni a nem ásványi eredetű kenőanyagokat, illetve más, olaj származékok felhasználásával készülő terméket.

A közvetett előállítás lényege, hogy a szenet, gázt vagy éppen a biomasszát hidrogén és szénmonoxid elegyévé alakítják, általában gőzöltetéssel. Ez a köztes állapot, a syngas.

Ezt a gázt aztán cseppfolyósítják a folyamat végén, de elméletileg bármilyen formába alakítható. A legelterjedtebb eljárás során a syngas valamilyen kobalt vagy vas bázisú katalizátorral reagál, melynek során a gáz folyékony halmazállapotba kerül.