MSZP: az európai eszmék mellett állnak

Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka a magyar EU-elnökség prioritásairól szóló, fideszes kezdeményezésre összehívott parlamenti vitanapon úgy fogalmazott: Magyarország elnökségi tevékenységét partnerei elsősorban azon fogják lemérni, hogy miképpen járult hozzá az unió működőképességéhez, eredményességéhez.

Az elnökség hosszú időre befolyásolja hazánk nemzetközi tekintélyét, mindenekelőtt európai megítélését. Fontosnak tartotta, hogy a magyar elnökség előre vigye a bővítési folyamatot, sikernek tekintenék a horvát csatlakozás lezárását és a török csatlakozási tárgyalások előrehaladását, és balkáni szomszédaink európai integrációjának felgyorsítását. A magyar elnökség demonstrálja elkötelezettségünket a keleti szomszédokkal való kapcsolatok erősítésére.

Az MSZP az európai eszmék, fejlődés, az unió erősödése mellett mélyen elkötelezett párt, alapvetően érdekelt az elnökség sikerességében - fogalmazott.

Hozzátette: ehhez, amely, nemcsak a kormány, ellenzék, hanem az egész ország sikere lenne, készek és képesek aktív támogatással hozzájárulni.

Kitért arra, hogy az elnökségi feladatok sikeres ellátása komoly felelősséggel járó feladat, s ez a kihívás széleskörű nemzeti konszenzust igényel.

Fontosnak nevezte, hogy a kormányoldal is az együttműködésre törekedjen az ellenzéki pártokkal és a civil társadalommal. Olyan belpolitikai légkört kell teremteni, amelyben érvényesülnek az alapvető európai értékek és normák - vélte. Kifejtette: azt tapasztalják, hogy az érdemi párbeszéd szándéka a kormány részéről eddig csekély mértékben nyilvánult meg, inkább csak formálisan.
Magyarországnak nem lehet más útja, mint a demokratikus intézmények demokratikus működtetése.

Ugyanakkor úgy látják, hogy az elmúlt hónapokban növekvő hazai és nemzetközi elégedetlenséget vált ki a demokratikus intézményrendszer viharos gyorsaságú leépítése. A kormánynak tisztában kell lennie, hogy a következő félévben a magyarországi fejlemények az európai közvélemény számára a szokásosnál is fontosabbak lesznek, Magyarország az európai figyelem középpontjába kerül. Aggályosnak nevezte, hogy az alkotmányozást éppen erre az időszakra időzíti a kormány, amikor belpolitikai nyugalomra lenne szükség. Megjegyezte azt is, hogy azt látni, eltűnt az európai zászló a magyar miniszterelnök megjelenésein a magyar mellől, s hogy az eltelt öt hónapban az elnökségi munkacsoport egyszer ülésezett csak.

Kovács László volt külügyminiszter úgy vélekedett: fontos tapasztalat, hogy a soros elnökség nem az egyedi nemzeti érdekek érvényesítésének ideje.

Ha a magyar kormány nem szabadságharcként fogja fel az EU-elnökséget, hanem a közös érdekek, a közösségi politikák érvényesítésére összpontosít, akkor hosszú távon növelni fogja Magyarország nemzetközi tekintélyét, és soros elnökség után könnyebb lesz számára a sajátos nemzeti érdekeink érvényesítéséhez szövetséget találni - fogalmazott.

Ha a nemzeti érdekek érvényesítésében keresik a sikert, könnyen elszigetelődhet és hosszú távon lerontja érdekérvényesítési esélyeit.

Ez nem jelenti azt, hogy soros elnökként fel kell adni a saját érdekeket, csak azt, hogy hat hónap alatt közülük csak azt kell előtérbe állítani, amelyek összekapcsolhatók a közös érdekekkel - fogalmazott, s kitért arra, hogy az Európai Bizottság hosszú távú prioritásai között számos megfelel Magyarország érdekeinek.

Példaként említette a munkahelyteremtést, a válságból való kilábalást, a növekedés beindítását és gyorsítását, az államadósság csökkentését, a stabilitási paktum betartását, valamint a gazdasági kohéziót.