Szlovákia: miért nem megy az együttműködés?

A szakértő, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, a Rákóczi Klub meghívására tartott előadásában azt mondta, a magyar és a szlovákiai kormányváltás óta semmilyen előrelépés nem történt a határon túli magyarok helyzetének javításában. Mire a magyarországi választások lezárultak, már tartott a szlovákiai választási kampány, azután a nyári időszak miatt "nem történt érdemben semmi" – jegyezte meg Öllös László.

Még kérdéses, hova jut a kettős állampolgárságról szóló vita – mondta a szakértő; szerinte azt a pozsonyi kabinet nem akarja lezárni, inkább "tovább élezi", holott Szlovákia hosszú éveken át hasonló módon adott állampolgárságot a határain túl élő szlovákoknak, amit akkor senki sem kifogásolt.

Szólt arról is, hogy a "hagyományos" magyar párt (a Magyar Koalíció Pártja) a júniusi választásokon kiesett a pozsonyi parlamentből, és "lesújtotta" a választási vereség, az "új párt" (a Híd) bejutott, és a siker – mint mondta – elbizakodottá tette. A két párt között nincsen érdemi együttműködés, ami aligha változik a közeljövőben, pedig "országos szintű, egységes fellépés" kellene a szlovákiai magyarok helyzetének javításához – mutatott rá.

Azt mondta, a szlovákiai magyarok, akik még mindig ugyanazokért a "klasszikus nemzetfejlődési célokért" küzdenek, amelyekért más népek még a XIX.-XX. században harcoltak, alapvetően két eszköz közül választhatnak: vagy együttműködnek a többségi társadalommal, vagy a magyarok és a nemzetközi közvélemény segítségével igyekeznek arra befolyást gyakorolni. De sokszor még e két módszer együttes alkalmazása sem vezet célra – fűzte hozzá.

Öllös László emlékeztetett: jövőre esedékes a népszámlálás Szlovákiában is; mindent meg kell tenni, hogy minél többen vallják magukat magyarnak. Ehhez összehangolt akcióra van szükség – vélekedett.

Nagyon sok függ az eredménytől – mondta a szakértő, hangsúlyozva, már az is siker lenne, ha nem csökkenne jelentősen a magyarok aránya. Az ingadozókat jelentősen befolyásolhatja a magyar-szlovák viszony aktuális állása – tette hozzá. Felidézett ugyanakkor egy korábbi esetet is, amikor az bizonytalanította el az embereket, hogy a népszámlálás előtt a kormányzat úgy nyilatkozott, nem tudja garantálni az adatlapok anonimitását.