Belföld
Visszaélés gyanú a Kultúrális Örökségvédelmi Szakszolgálatnál
A nemzeti erőforrás miniszter által elrendelt vizsgálat szerint több hiányosságot és szabálysértést találtak a KÖSZ korábbi működésében. Az új törvény biztosíthatja a megyei múzeumok anyagi jövőjét.
A Szakszolgálat alá rendelték az országos régészeti feltárás irányítását. A megyei múzeumok helyett ez az intézmény kapta az ezért járó forrásokat. Ezzel a múzeumok komoly anyagi válságba jutottak, és számos esetben a megyei önkormányzat mentette meg őket a csődtől.
A KÖSZ által tervezett ásatások során több szakmai hibát is elkövettek Ez főleg a szakmai háttér nem rendelkező szakemberek alkalmazása miatt volt. A beruházások előtti ásatás után az építkezési törmelékben még bőven találtak régészeti leletet. Egy dabasi építkezésnél például velencei aranypénzeket találtak.
A korábbi központi szerepet most a Nemzeti Múzeum veszi át. Azonban nekik csak koordináló és tanácsadó szerepük lesz.
Szerda délelőtt sajtótájékoztatón jelentették be, hogy elfogadta a Parlament az új örökségvédelmi rendszert. A 2007-ben létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat helyett az ásatásokat és azokhoz a forrásokat ismét a megyei múzeumok kapják. Az irányítás szerepét a Nemzeti Múzeum veszi át. Azonban neki csak koordináló és szakmai tanácsadó szerepe lesz.
L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke elmondta miért kellett megváltoztatni az eddigi rendszert:
A KÖSZ-t a Hiller István vezette Kulturális Örökség Minisztériuma hozta létre. A cél az volt, hogy az ásatások gyorsabban folyjanak le a beruházások előtt, illetve megfeleljen a gazdaság életben elvárt hatékonyságnak. A KÖSZ azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Emellett súlyos szakmai hiányosságok mutatkoztak. Ilyen volt például az M0-s építésénél meddőhányóra szórt régészeti értékek.
Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a kultúráért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy a KÖSZ működésének vizsgálata során több hiányosságot is találtak:
Többszörösen alultervezettek voltak a költségvetés mutatói. Nem feleltek meg a költségvetési és államháztartási irányelveknek. Gondok voltak a belső szabályzatokban a feltárások pénzügyi szabályozásnál. Nem oldották meg az információ és informatikai biztonságot.
Az ásatások kapcsán az előkerült leleteket nem kezelték megfelelő módon. Hiányzott a vagyonbiztosítás, és a számonkérhetősége a vagyonkezelésnek. Sokszor nem tudott a szervezet megfelelő szakmai háttérrel rendelkező embereket alkalmazni, ez pedig súlyos hibákhoz vezetett.
Az alkalmazott alvállalkozók egy része pedig tudományos tanácsadóként dolgozott a KÖSZ-nek. Ez eleve összeférhetetlenségnek számít.
A vizsgálat arra is kitért, hogy a pályázati kiírások nem feleltek meg a közbeszerzések nyilvánosságára vonatkozó törvénynek. Jelzés érétkű, hogy többször is indult jogorvoslati eljárás a Közbeszerzési Bizottság részéről. Előfordult, hogy érvénytelenítették egy közbeszerzési pályázat eredményét.
Dr. Zombori István a Csongrád megyei Móra Ferenc Múzeum elnöke elmondta, szükséges volt a régészeti finanszírozás átalakítása:
Ez 2007 és 2010 között a KÖSZ kezében volt, és így a megyei múzeumok komoly forrásoktól estek el. Ebben az időszakban a megyei önkormányzatok segítették ki a múzeumokat. Az új rendszer ismét visszarendeli az ásatások szervezését, és az ezért járó anyagi támogatást a megyei múzeumokhoz.
A félelmek ellenére a régészeti feltárások nem lesznek lassabbak, mint eddig. Sőt, egy új módosításnak köszönhetően a régészeti eljárások elbírálási ideje hatvan napról tíz napra csökkent. Ezzel pedig gyorsítják a munkát, ami egy-egy beruházásnál fontos, mivel így az is hamarabb elkezdődhet.
