Az elmúlt években rendkívül magas összegeket fizettek ki különböző vezetőknek a BKV-nál. 31 közös megegyezéssel távozott embertől több, mint százmillió forintot követel vissza a cég. Ezek mértékét ugyanis a jó erkölcsbe ütközőnek találták, és keresetet nyújtottak be a bíróságnál. A kérelmeket viszont elutasították. Azonban van más út, hogy a BKV visszaszerezze a pénzt.

Dr. Tomasitz Istvánt, a BKV jogi igazgatóját kérdeztük az ügyről:

Miért veszítette el a BKV a pereket?

Eddig 31 megállapítási keresetet adtunk be. Annyit kértünk a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a jó erkölcsbe ütköztek-e azok a szerződések. A mértékét viszont nem kértük. Ha a bíróság megállapította volna a jó erkölcsbe ütközést, utána jött volna a következő lépés.

Egy ilyen kérvénynek vannak formai követelményei. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ezek nem állnak fenn, és elutasította a kérelmeket. Érdemben nem foglalkozott a beadványok tartalmával.

Mik voltak a hiányosságok?

Egy ilyen keresetnek az egyik feltétele hogy más úton ne lehessen rendezni az igényt. A bíróság úgy gondolja, hogy van más út. De nem arról van szó, hogy az egész ügyet elvesztette a BKV. Marasztalási kérelmet kell benyújtani. Ezzel a bíróságnak mindenképpen érdemben kell foglalkoznia, lesz a per végén ítélet.

Mit jelent a marasztalási kérelem?

Itt már meg kell jelölni azt a konkrét összeget, amit visszakövetel a cég az illetőn. Ennek magasabb az illetékvonzata.

Magyarul több lesz a perköltség…

Igen. Ezért is próbaper. Nem adjuk be mind a 31-t, mert egy esetleges perveszteség esetén olyan összegek kerülnek ki, amit nem kellett volna kiadni. Két esetben indítottunk pert. Ha ezeket megnyerjük, akkor a maradék 29 esetben is megtesszük a szükséges lépéseket.