Vizsgálatuk során fény derült arra, hogy amennyiben a szívizmok gyengébben pumpálnak, az agy időskorban viszonylag gyorsabban sorvad. Ez azokra az emberekre is érvényes, akik nem szenvednek szívbetegségben.

A Bostoni Egyetem kutatói összesen 1500, 34 és 85 év közötti embernél vizsgálták meg a szív erejét és az agy nagyságát. Megállapították, hogy minél gyengébben pumpál a szív, annál kisebb az agytérfogat - az összehasonlításkor a tudósok a testtömeget is figyelembe vették. Az összefüggés azoknál is megmutatkozott, akiknek egyáltalán nincs semmilyen szívbetegségük.

"Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a szív teljesítménye és az agy egészsége összefüggnek egymással, a kapcsolat pedig egyáltalán nem írható a vérkeringés problémáinak számlájára" - fejtette ki Angela Jefferson neurológus. A vizsgálatban részt vevők csupán hét százalékának volt valamilyen szívbetegsége, de szinte minden harmadik páciens esetében gyengébben pumpált a szív.

Bár a kutatók arra nem találtak utalást, hogy a gyengébb szívműködés negatívan befolyásolná a gondolkodás képességét, az feltételezhető, hogy az agytérfogat csökkenése a szellemi erő csökkenésével járhat.

Egyelőre nem világos, hogy a szív pumpáló erejének gyengesége miért jár káros következményekkel az agyra. A Circulation című szaklapban megjelent tanulmány szerzői azt feltételezik, hogy a vér emiatt gyengébben jut az agyba, ami befolyásolja többek között a szerv oxigénellátását.