2024. május 3. - Tímea, Irma
Augusztus 10-ig jelentkezhetnek pótfelvételire azok a diákok, akiket július 22-én nem vettek fel. De mi alapján válasszanak iskolát a jelentkezők? Megkérdeztük Horváth Tamás felsőoktatási igazgatót, hogy szerinte milyen szempontokat érdemes figyelembe venni.
2010. augusztus 7. szombat 17:44 - Kancsár Edina
Több mint 400 szakon, közel 2500 költségtérítéses finanszírozási forma közül választhatnak a diákok a pótfelvételi keretein belül. Az eljárás rövid és csak egy helyre lehet jelentkezni. Kizárólag azok vehetnek részt benne, akiket júliusban nem vettek fel, illetve akik korábban sehová nem adták be a jelentkezésüket. A pótfelvételi rendszere mindenkinek jó, hiszen az iskolák megtölthetik a megüresedett helyeket és így a diákok is kapnak még egy esélyt.


Kik jelentkezhetnek pótfelvételire?

Pótfelvételire minden olyan leendő hallgató jelentkezhet, akit a normál felvételi eljárásban nem vettek fel vagy akkor még nem adott be jelentkezési lapot. Pótfelvételi esetén viszont vannak megkötések. Csak egyetlen oktatási intézménybe lehet beadni a jelentkezést és csakis egyetlen szakra. A kivétel ezalól az állami és a költségtérítéses forma, mert mindkettőt meg lehet jelölni az adott szaknál. Amit a pótfelvételi eljárásnál fontos megemlíteni, hogy elektronikus formában nem lehet jelentkezni és a jelentkezési lapot ahhoz a felsőoktatási intézményhez kell eljuttatni, ahova a pótfelvételi eljárásban jelentkezni szeretne. /felveteli.net
Rengeteg kérdés merül fel a diákokban a pótfelvételi kapcsán. Utánajártunk a legtipikusabbaknak. Az Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási igazgatója, Horváth Tamás válaszolt a kérdéseinkre.

Milyen szakot érdemes választania a jelentkezőknek, hogy a lehető legnagyobb legyen a bekerülés
esélye?

Ez nem könnyű kérdés, ugyanakkor azokon a szakokon amelyeken az általános eljárásban megállapítottak ponthatárt, a pótfelvételi eljárásban sem lehet alacsonyabb pontszámmal felvételt nyerni. Az új meghirdetéseken, pedig többek között a jelentkezők tudása (eredményei) és száma alapján fog a ponthatár megállapításra kerülni. A jelentkezőknek, ennek alapján kell mérlegelniük, hogy a saját pontjaiknak megfelelően melyik intézménybe van a legnagyobb esélyük.
 
Tudja esetleg, hogy hány pont alatt nem érdemes próbálkozni?

A minimum pont az alap, illetve az osztatlan képzésnél kétszáz, a felsőfokú szakképzésnél száznegyven, a mesterképzésnél viszont nincs minimum ponthatár. Van egy hirdetmény, ami a napilapokban is megjelent és online (a felvi.hu-n és az egyetemek honlapján) is elérhető. Ez a hirdetmény tartalmazza a megfelelő keretszámokat és az ide vonatkozó képzési információkat.

Mik jelenleg a top szakok?

Ezt most még pontosan nem tudjuk, mert még nem zárultak le a jelentkezések. De a tavalyi adatok szerint nincs nagy különbség az általános és a pótfelvételi eljáráson jelölt szakok népszerűsége között. Tavaly és most is a top szakok közé sorolható a gazdálkodás és menedzsment, és a jogászképzés is. Én azt gondolom, hogy leginkább a gazdasági szakok népszerűek és a pótfelvételi keretein belül is ebből hirdették a legtöbbet.

Sokáig nagy „sláger” volt a kommunikáció és médiatudomány szak is. Idén mi a tendencia: vesztett a népszerűségéből?

Már jó tíz éve ott van az elsők között és továbbra is népszerű a fiatalok körében. Annak ellenére, hogy nagy viták vannak erről a szakról, még mindig töretlen a sikere. Talán egy kicsit csökkent a népszerűsége a korábbi évekhez képest, de még mindig az elsők között van.

Azt lehet tudni, hogy körülbelül hányan jelentkeznek pótfelvételire: vagy, hogy mennyi várható?

Pontos számokat csak augusztus 10-e után tudunk mondani, a beérkezett jelentkezések összesítése után. Megfigyelhető a pótfelvételi eljárásban is az a tendencia, hogy a jelentkezők zöme az utolsó pillanatig vár a döntéssel, hogy melyik intézménybe és szakra kíván jelentkezni. Tavaly közel tizennégyezer pótfelvételiző volt és annak a nyolcvanhét százalékát fel is vették. A tavalyi állapothoz képest időarányosan, idén kevesebb a pótfelvételiző.

A jelentkezők végleges száma  várhatóan tíz és tizennégyezer között lesz. Ennek oka sokrétű lehet. Egyrészt a leendő diákok nagyobb részét már az általános felvételin felvették, másrészt mivel pótfelvételin csak költségtérítéses képzésre lehet bejutni, ez okozhat pénzügyi nehézségeket. Főleg most a válság idején.

Melyek a ténylegesen sikeres területek: későbbi elhelyezkedés szempontjából?

Volt egy kutatásunk a diplomások elhelyezkedésével kapcsolatban és abban az szerepelt, hogy az átlag álláskeresés ideje három és fél hónap. Sokféle mendemonda van a diplomás túlképzésről és munkanélküliségről, de a kutatási eredmények és a statisztikák is azt mutatják, hogy Magyarországon a diploma a legjobb út a munkaszerzéshez.

Nyilvánvaló, hogy vannak bizonyos területek, mint a gazdasági és a jogi képzés, ahol telítettebb a piac, de ezek általában olyan típusú diplomák, amiket cserébe sokrétűen lehet használni. Vannak olyan területek, amelyeket kevesebb helyen lehet használni a piaci szférában, ilyen például a mérnök, az informatikus vagy az orvos.

Itt viszont nagy a kereslet a diplomásokra, emiatt ezeken a területeken könnyebb is elhelyezkedni. Nehéz lenne kiemelni konkrétan egy területet, de a kereseti adatok alapján az biztos, hogy a mérnök és az informatika jellegű szakokat külföldön is jól lehet hasznosítani, mert nagyon keresettek a munkaerő piacon.

Az említett kutatásukban azt is megvizsgálták, hogy a - most már szinte minden iskolában kötelezővé váló - szakmai gyakorlatok mennyiben segítik a későbbi elhelyezkedésben a diákokat?

A jogszabályok szerint nem kötelező minden intézményben a szakmai gyakorlat és ezzel kapcsolatban nincsenek pontos adataink. Azonban ehhez kapcsolódik a kutatásunkban egy kérdés, amiben azt vizsgáltuk, hogy minek vagy kinek a segítségével sikerült munkát találnia a friss diplomásoknak. A többség azt válaszolta, hogy a személyes kapcsolatok alapján, vagy ismerősök által talált munkát.

Nyilvánvaló, hogy a szakmai gyakorlat egy jó lehetőség a kapcsolatok kialakítására és ismerősök szerzésére. Azt gondolom, hogy a válaszadók között jelentős számban vannak olyanok, akik ezeket a kapcsolatokat épp a gyakorlat alatt szerezték. De korábbi vizsgálatok is azt mutatják, hogy a megszerzett munkatapasztalat nagy segítség a későbbi elhelyezkedésben.

Gyakran előfordul, hogy egy-egy közkedvelt szakra pótfelvételin már nincs hely. Mit tanácsolna annak a diáknak, aki így járt?

Érdemes akkor egy másik szakot választani, vagy újra jelentkezni a keresztféléves eljárás keretein belül, de beiratkozhat akár OKJ-s továbbképzésre is, ami az újra felvételizésnél akár többletpontot is hozhat számára.

Ha valakinek nincs nyelvvizsgája, akkor is van esélye bekerülni valamelyik szakra?

Vannak olyan szakok, ahol eleve kötelező a nyelvvizsga, például a nyelv szakokon. Illetve vannak olyanok, ahol annyira magas a ponthatár, hogy azt csak többletponttal érheti el a diák (például nyelvvizsgával). De azokon a szakokon, ahol alacsonyabb a ponthatár, ott bőven van esélyük bekerülni.

***

A pótfelvételire való jelentkezés határideje: 2010. augusztus 10., azaz még három nap. Az eljárás díja ötezer forint, azonban a hátrányos helyzetűek engedményt kapnak, akár költségmentességben is részesülhetnek. A ponthatárok megállapítása augusztus 27-én lesz, amikor végérvényesen kiderül, hogy szeptemberben még kik kezdhetik meg a tanulmányaikat.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását