Nem leszünk többé 10 millióan

Vukovich Gabriella az ENSZ (július 11-i) népesedési világnapja alkalmából rendezett sajtóbeszélgetésen emlékeztetett arra, hogy Magyarország népessége 1981 óta folyamatosan csökken, és ezt a tendenciát a bevándorlás és a javuló népesedési mutatók is csak kis mértékben javítják.

Jelezte: ha a Magyarországon élő mintegy 170 -180 ezer külföldi állampolgárt nem számítják, már a 10 milliós lélektani határ alá csökkent a népesség száma. A legtöbben 1980-ban éltek Magyarországon: 10 millió 710 ezren, idén ez az adat áprilisban már csak 10 millió 7 ezer volt.

Mint mondta, pontos népesedési adatokat csak a jövő év októberi népszámlálás adatai alapján tudnak majd közölni. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarországon első alkalommal 1870-ben végeztek népszámlálást, azóta lényegében tíz évenként megismétlik az adatfelvételt.

Bár a világ túlnépesedésének veszélyére szokták a figyelmet általában felhívni - tette hozzá -, az egyes kontinenseken és az azon belüli régiókban is jelentősek a különbségek. Közölte, 1950-ben a világ népessége 2,5 milliárd volt, tavaly már 6,8 milliárd, 2050-re pedig várhatóan eléri a 9 milliárdot.

A világ népességének 2005-ben 7,5 százaléka élt az Európai Unióban, ez az arány 2050-re becslések szerint 5,1 százalékra csökken. Afrikában ezzel szemben a jelenlegi 14 százalékos arány 21 százalékos arányra nőhet ugyanebben az időszakban.

Egy nő átlagosan 2,5 gyermeket szül élete folyamán, ugyanakkor a különbségek itt is jelentősek. Míg például a fejlettebb régiókban 1,6 ez az adat, addig a legszegényebb országokban átlagosan 4,4 gyereket hoznak világra az asszonyok. Hozzátette: vannak olyan országok Afrikában, ahol 7 felett van a termékenységi mutató.

Európában összességében 1,5 körül alakul a gyermekszám, az EU átlagában ennél valamivel több, míg Magyarországon 1,33 ez a szám.

Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy felméréseik alapján a magyarországi nők azért vállalnak végül kevesebb gyermeket, mint eredetileg szeretnének, mert tartanak anyagi és munkaerő-piaci helyzetük romlásától.

Adataik arra utalnak - mondta az igazgató -, hogy a különböző anyasági ellátással otthon lévő, magasan képzett nők bátrabban vállalnak több gyermeket.

Mint mondta, gyermekvállalási terveik megvalósítása szempontjából a legnehezebb helyzetben azok vannak, akik aktívak a munkaerőpiacon, már van egy gyermekük és "középső társadalmi pozícióban és jövedelmi helyzetben vannak".