2024. november 1. - Marianna

Újabb korszakalkotó magyar felfedezés

Vicsek Tamás, akadémikus, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének professzora újabb kutatással került a világ egyik vezető tudományos folyóiratának a Nature-nek a címlapjára. E komoly elismerés kapcsán kerestük fel a kutatót.
2010. április 14. szerda 12:50 - Pénzes Dávid
A Vicsek Tamás által vezetett kutatócsoport tárta fel elsőként az állati közösségben mutatott tudás-alapú rangsort. A kutatást galambokra erősített GPS készülékekkel végezték. Erről és régebbi kutatásairól is kérdeztük az akadémikust.

Miért pont galambok?


Ennek egyszerű technikai oka van. Ott kezdődik, hogy a galamb nem repül el, hanem visszajön. GPS-ek ugyanis csak akkor tudnak olyan könnyűek lenni, hogy elbírja őket egy madár, ha nincsen bennük sugárzó adó. A szerkezet (logger) így az adatokat regisztrálja és tárolja, amikhez akkor férünk csak hozzá, amikor a madár visszakerül hozzánk. Próbálkoztunk gólyával is, mert az jobban elbírja az eszközt, de a gólya elrepül.

Önök éppen egy harmadik generációs GPS-en dolgoznak. Ez mikorra érhet be?

A kutatás és a csapat
A tudósok a vizsgálatba egyidős, hím galambokat válogattak be, ezzel kizárva az esetleges tapasztalatbeli különbségeket. A kutatócsoport - amelynek tagja volt még Nagy Máté, Ákos Zsuzsa és Bíró Dóra (aki az Oxfordi Egyetem kutatója) - azt a döntési mechanizmust kívánta leírni, amely során a 10 fős madárraj a lehetséges rendkívül nagyszámú irányból egyetlen követendő irányt választ. A kutatók már eddig is gondolták, hogy a csoport egy vezérgalambhoz igazodik, ezt azonban eddig nem nagyon lehetett tapasztalati úton igazolni, mivel a létező technológia nem tette lehetővé a repülő galambok nagy pontosságú, gyors követését. (mta.hu)
Bármikor. Ezt nem lehet pontosan megmondani. Minden megvan hozzá, hogy működjön: megvan az elv, megvannak az alkatrészek. Mégis lehetséges, hogy nem lesz még az igazi. Főleg a GPS antenna a problémás, amin sokat kell még dolgozzunk.

Lehet ez az első ilyen a világon, vagy vannak, akik még foglalkoznak ezzel?

Szerintünk ez az első lesz. Folyamatosan figyeljük a kutatásokat, de ilyennel senki nem fog most előjönni.

Ez azt is jelenti, hogy egy ilyen szerkezet kifejlesztése a kutatáson túl egyéb hasznot is, hozhat, például kikerül a piacra, a kereskedelembe?

Így képzeljük. Az elektronikai cégnek, akikkel közösen fejlesztjük, van ilyen téren tapasztalatuk, és képesek lehetnek ezt legyártani és forgalmazni. Már most is jönnek megkeresések, hogy „adjunk nekik” ilyen GPS-t.

Visszatérve a kutatásra: miért van a galambokkal végzett kutatásuknak olyan jelentősége, hogy a Nature is fontosnak tartotta?

Itt nem konkrétan a galambokról van szó. A kutatás lényege a gyors, közös döntéshozatali mechanizmus. Ugyan mi galambokat vizsgáltunk, de semmi okunk sincs feltételezni, hogy csak a galambok viselkednek így. Éppen ezért folyamatban van, hogy más fajokkal is el tudjuk végezni a kutatást. Addig is, mostani eredményeinkbe az olvasó (video-animációkat is beleértve) részletes betekintést nyerhet kutatásunk honlapján: http:// hal.elte.hu/pigeonflocks



Eddig úgy képzeltük, hogy a csoportosan élő állatok úgy hozzák a döntéseiket, hogy szolgaian követik az alfahímet, vagy épp a legtarkább madarat, esetleg valamilyen ismeretlen mechanizmus útján, annak ellenére, hogy mindenki azonos súllyal esik latba a döntésnél. Mi azonban egy ettől teljesen eltérő döntésmechanizmust tártunk fel, mely egyfelől komplikáltabb másfelől áttekinthetőbb.

Kiderült, hogy a galambok közt is van hierarchia, valaki fontosabb, valaki kevésbé, és ez egyfajta tudásalapon működik. A tapasztaltabb vagy mondjuk úgy, hogy nagyobb tudású lesz, akit követnek. És lehetséges, hogy ez megvan az oroszlánok, farkasok stb. között, éppen ahogy az embereknél is.

Magyarul kimutatták a tudásalapú hierarchiát.

Vicsek Tamás
Szervezeti tagságok:
• Statisztikus Fizikai Bizottság
• Academia Europaea (London)
• American Physical Society.

Díjak:
Akadémiai Díj (1990)
Széchenyi-díj (1999)
Szilárd Leó professzori ösztöndíj (2003)
Így van. És ez egy teljesen új felismerés az állatok világában.

Önök az emberi együttmozgásokat is vizsgálják, a különféle pánikreakciókat. Ez a kutatásuk is megjelent anno a Nature címlapján, nagy nemzetközi visszhangja is lett. Hogy áll most ez a vonal?

Tíz ével ezelőtt írtunk erről. Akkor azt mondtuk, hogy bizony embercsoportok mozgását, bizonyos helyzetekben elég jól le lehet írni. Erre kidolgoztunk egy modellt. Például leírtuk, hogy pánikhelyzet esetén kevesebb áldozatra lehet számítani egy csarnokban, ha az ajtó elé egy oszlopot helyezünk. Azóta ezzel itthon nem is foglalkoztunk tovább. Külföldön azonban komoly alkalmazási vonulata lett, az érdeklődés nagy ez iránt is. Egyelőre a tudományos és a mérnöki megalapozás folyik.

Magyarországon kényes kérdés a forrás megléte: a galambokkal végzett kutatást milyen pénzügyi háttérből finanszírozták?

Egy Európai Uniós pályázatot nyertem el, öt évre 350 millió forintot. Itt kell megjegyezzem, hogy ismerem azon fiatal kutatóknak a levelét, melyben a magyar kutatási pénzek hiányára hívják fel a figyelmet. Levelüket nagyon fontos, támogatandó kezdeményezésnek tartom (erről bővebben itt), ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az unióban is vannak elérhető források, csak meg kell őket pályázni.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását