2022. szeptember 28. - Vencel

Hiller István furcsa háborúja a civilekkel

Elvileg bíróság előtt kell felelnie Hiller Istvánnak arra, miért nem tartatja be az iskolákat fenntartó önkormányzatokkal a közoktatási és egyenlő bánásmódról szóló törvényeket, holott ehhez minden eszköze megvan. Elvileg.
2010. február 3. szerda 15:07 - Nagy András
A Hiller István és az általa 2006 óta vezetett Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) elleni polgári pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) még az ősszel indította. Ám a Fővárosi Bíróság (FB), pontosabban Pataki Árpád bíró a tegnapi első tárgyalási napon tette világossá: a per érdemben folytatható. (Ez lényeges, mert a tárca korábban az eljárás megszűntetését kérte az FB-től.)

A helyzet rosszabb, mint 30 éve
A mélyszegény és cigánygyerekeket sújtó oktatási esélyegyenlőtlenség az egyik oka annak, hogy ma az iskolából kikerülők harmada nem rendelkezik a munkavállaláshoz szükséges tudással. 2003-tól napjainkig a kormányzat széles körű esélyegyenlőségi szabályozást alkotott. A jogszabályoknak ellenőrzés híján azonban nem sikerült elősegítenie az iskolai szegregáció visszaszorítását. Sőt, a helyzet rosszabb, mint 30 évvel ezelőtt Míg az 1980-as évek elején 150 szegregált osztályt tartottak számon, mára a homogén roma osztályok száma a nyolcszorosára nőtt.
A CFCF azt kifogásolja, hogy bár 2003-tól a kormány széles körű esélyegyenlőségi szabályozást alkotott, a törvények - ellenőrzés híján - nem segítették elő az iskolai szegregáció visszaszorítását, sőt. (Bővebben lásd keretes írásunkban.) Ezért Hiller István és az Oktatási Minisztérium felelőssége szerintük megkerülhetetlen.

A per során a CFCF azt szeretné bizonyítani, hogy a minisztérium és a miniszter - bár eszközei lehetővé tennék - nem intézkedik a szegregációt támogató és fenntartó önkormányzatokkal szemben. Nem kezdeményez és nem is indít egyetlen eljárást sem a roma gyerekek elkülönítése ügyében, szegregáció megállapítása és felszámolása érdekében, noha pontosan tudja, mely iskolák és fenntartóik sértenek törvényt. (Lásd keretben.)

A per közvetlen tétje elhanyagolható (az alapítvány 50 millió forintos közérdekű bírság kiszabását kéri a bíróságtól), a közvetett azonban már-már szimbolikus: a szociológus-szakma és civilek után kimondja-e végre az igazságszolgáltatás is, hogy az állam évek, sőt évtizedek óta tétlenül nézi a cigánygyerekek elkülönített oktatását, legalábbis a konkrét intézkedések szintjén.

Örökölhető ítélet

3000 színültig roma tanterem a cigányság osztályrésze
Az ország általános iskoláiban legalább 3000 roma többségű osztály van, tehát az iskolák egyharmadában tartanak fent cigány osztályokat. Bizonyos településeken – például Jászladányban és Kaposváron – a helyi hatalom nyíltan vállalja törvénysértő, szegregációs gyakorlatát, és ez ellen a miniszter és az OKM sem lép fel. Sőt. Tiszavasváriban Hiller István oktatási miniszter, és a minisztérium integrációs hivatalának vezetője személyes látogatásukkal biztosították támogatásukról azt a Tiszavasvári alapítványi iskolát, amely a cigányiskola átvételével konzerválja a roma gyerekek elkülönítését.
Munkatársunk ennek kapcsán e-mail-ben fordult az OKM-hez. Többek közt arra volt kíváncsi, igaz-e, hogy a szaktárca az elmúlt években nem indított érdemi vizsgálatot iskolai szegregáció ügyében és egyetlen alkalommal sem szólította fel a nyilvánvalóan szegregáltan oktató iskolákat az elkülönítés megszűntetésére? Ha nem igaz ez az állítás, milyen módon történik az ellenőrzés? Milyen intézkedések történtek az elmúlt években az iskolai szegregáció felszámolására, a cigánygyerekek integrációjának elősegítésére? Milyen megfontolásból szűnt meg 2006-ban a roma gyerekek integrációért felelős miniszteri biztosi poszt?

Míg a minisztériumi sajtóosztály válaszára várt, telefonon megkereste Mohácsi Erzsébetet, a CFCF elnökét is, aki érdeklődésére elmondta, a következő kormánytól is ugyanazt fogják várni, amit a mostanitól, vagyis a hatályos törvények betartatását. Remélik, hogy a következő adminisztráció többet fog tenni a cigánygyerekek integrációjáért. Pláne, ha annak hivatalba lépéséig születik egy a szaktárcát elmarasztaló bírósági ítélet. Mert bár az alapítvány az OKM-et és Hiller Istvánt perli, a következő oktatási miniszter úgymond „örökölne” egy ez ügyben hozott döntést, a törvény ugyanis a mindenkori minisztert kötelezi az ítélet végrehajtására.

A beszélgetés során ugyanakkor egyértelművé válik, amit a sajtóban megjelent információkból sejteni lehetett: sem az OKM illetékesei, sem Hiller István nem forgolódik álmatlanul éjszakánként a folyamatban lévő eljárás miatt. Míg a szerdai Népszabadság arról számol be, hogy a keddi tárgyaláson a szakminiszter nem volt jelen, mi több, az OKM képviseletében jelen lévő ügyvéd meghatalmazását sem ő, hanem minisztériumi osztályvezető firkantotta alá, Mohácsi Erzsébet egész más adalékkal szolgál. Mint mondja, a témában a tárcának korábban küldött tíz leveléből mindössze kettőre kapott választ, ám az is elutasító volt.

Szín(tér)tévesztés


Hogyan születik a szegregáció?
A cigánygyerekeket sújtó iskolai szegregációt (magyarul elkülönítést) nem úgy kell elképzelni, hogy az önkormányzat szándékosan épít egy iskolát, ahová aztán csak roma tanulókat enged. Többnyire magától alakul úgy, hogy településszéli gettókhoz közeli iskolába csak cigánygyerekek járnak. Ezért csak látszólag nem vonható felelősségre az önkormányzat. A törvény ugyanis úgy szól, hogy nem csak a tevőleges szegregálásért lehet elmarasztalni egy helyhatóságot, hanem azért is, ha elmulasztja az integrált oktatást megszervezését. A szegregációt esetenként erősíti, hogy azt a roma gyermeket, aki a környéki helyett egy jobb iskolában szeretne tanulni, visszaküldik a „körzetébe”, holott Magyarországon szabad iskolaválasztás van.
Nos, az biztos, hogy a HírExtra a CFCF-nél jóval impozánsabb indexel rendelkezik. A témát feszegető egyetlen levelére egyetlen válasz érkezett, ami 100 százalékos mutatónak felel meg. Más kérdés, hogy a reflexióban mindössze ez áll: „Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) felperes által indított per első tárgyalását nem kívánja kommentálni arra tekintettel, hogy a véleménykülönbségek ütköztetésének színtere a bírósági tárgyalás.”

Ez a mondat különösen annak fényében érdekes, hogy munkatársunk nem a CFCF kontra OKM perről (levelében még csak meg sem említette az alapítvány vagy Hiller miniszter nevét!), hanem általánosságban a kormány iskolai szegregációval kapcsolatos intézkedéseiről érdeklődött.

S bár az egyetemes újságíróetika világossá teszi, egy közügyet feltáró cikknek nem lehet feladata egyik érintett álláspontjának kommentálása sem, az oktatási tárca idézett mondata mellé annyi azért feltétlen odakívánkozik: az a kormányhivatal tolmácsolja a sajtóirodáján keresztül, hogy „a véleménykülönbségek ütköztetésének színtere a bírósági tárgyalás”, melynek jogi képviselője nem egész 24 órával ezelőtt még az eljárás megszűntetésén fáradozott. 

Mint kiderült, eredménytelenül, ám  ettől függetlenül szinte biztos, hogy a miniszter megússza a személyes interpellációt. A Fővárosi Bíróság a következő tárgyalási napot ugyanis egy júniusi időpontban jelölte meg, ami azt jelenti, hogy Hiller Istvánnak aligha kell már felelnie a törvény előtt a neki, illetve hivatalának szegezett kérdésekre.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását