Fennmaradhat a kiotói rendszer

Yvo de Boer, az ENSZ légkörvédelmi titkárságának vezetője emlékeztetett: 8 évig tartott, mire az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését szolgáló erőfeszítéseket összehangoló nemzetközi egyezményt sikerült hatályba léptetni. Az új megállapodás kidolgozása és ratifikálása még akkor sem menne egykettőre, ha a koppenhágai konferencia végére sikerül elkészíteni egy tervezetet, amelyet mind a 192 ország támogat – mondta.

Az ENSZ-diplomata szerint a dán fővárosban tanácskozó küldöttségek "túlnyomó többsége a Kiotói jegyzőkönyv fennmaradását kívánja."

Közben számos nemhivatalos tervezet után pénteken napvilágra került az első hivatalos javaslat a konferencia záródokumentumára. A dokumentum különbséget tesz fejlett ipari államok és fejlődő országok között, és az utóbbiak számára enyhébb feltételeket szab. A tervezet konkrét üvegházgáz-kibocsátási célokat irányoz elő, ugyanakkor több változatot is felkínál a tárgyaló feleknek.

A világszervezet szakértőinek javaslata szerint a koppenhágai klímakonferencia egy politikai jellegű megállapodással zárulna, amelynek alapján 2010-ben kidolgozható a Kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi szerződést. Ez 2013-ban lépne életbe.

A záródokumentum tervezete alapján a fejlett államoknak 2020-ig 25 és 40 százalék közötti mértékben kellene visszafogniuk a szén-dioxidban mért üvegházhatású gázkibocsátást 1990-hez képest. A fejlődő országoknak a kibocsátás növekedését volna szükséges lassítaniuk 15 és 30 százalék közötti mértékben a jelenlegi folyamatok alapján 2020-ban várható szinthez képest.

Az erőfeszítések végső célja az, hogy a globális középhőmérséklet ne emelkedjen 1,5 vagy 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az ipari forradalom előttihez képest – áll az ENSZ megállapodás-tervezetében.