Benjamin Charlton, az atlantai állatkert kutatója a kínai Wolong panda-kutatóközpontban 14 nőstény hangját vette fel, és hasonlította össze hormonszintjükkel. A fogantatásra kész nőstények esetében a jellegzetes ciripelés hosszabban elnyúlt, valamivel mélyebb hangú volt és kevesebb felhangot, de annál több rezgést tartalmazott - számolt be az eredményekről a brit Királyi Társaság folyóiratában a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at) szerint.

Ha a felvételeket lejátszotta hímeknek, azok mindig nyugtalanná váltak, és többet mozogtak, ha a hang fogamzásra kész nőstényektől származott.

Számos állatfajnak - különösen azoknak, amelyek a pandákhoz hasonlóan többnyire magányosan élnek - fontos, hogy megtalálja azt a rövid időpontot, amikor a közösülés megtermékenyítéshez vezethet. Ez fokozottan érvényes olyan faj esetében, amely nem éppen túltengő szaporodási kedvéről híres.

A tanulmányban első ízben sikerült bizonyítani egy emlősnél - az embert nem számítva -, hogy a hang is hamisítatlan jeleket hordozhat magában a nőstény állapotáról, nem csak a szag.

Korábban egyedül az embernél mutatták már ki ezt a hatást: a nők termékeny napjaikon magasabb hangon beszélnek, mint egyébként - derítették ki 2008-ban a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói.