Tudomány
Elhalasztja Kína a Hold vízjégét kereső történelmi küldetését
Kína elhalasztotta a Chang’e–7 holdszonda tervezett indítását, amelynek egyik legfontosabb célja a Hold déli pólusán található vízjég felkutatása és közvetlen vizsgálata lett volna. A küldetés kulcsszerepet játszhat a kínai–amerikai holdversenyben, hiszen a víz a jövőbeli holdbázisok és a mélyűri missziók egyik legértékesebb erőforrása lehet.
A kínai emberes űrprogramért felelős hivatal közlése szerint a szonda „nem felel meg az indítási feltételeknek”, ezért a küldetés az idei tervezett indítási időablakban nem valósulhat meg. A hivatal hangsúlyozta, hogy a döntést az elővigyázatosság, a megbízhatóság és a küldetés teljes sikerének biztosítása érdekében hozták meg.
A halasztás pontos okát nem közölték, és azt sem tudni, mikor nyílhat újabb lehetőség az indításra.
A Hold déli pólusa lett az új űrverseny központja
A Chang’e–7 a Hold déli pólusát célozza, ahol a kutatók szerint hatalmas mennyiségű vízjég rejtőzhet a Nap fényétől örökké elzárt kráterek mélyén. A víz nem csupán tudományos érdekesség: megfelelő technológiával ivóvízzé, belélegezhető oxigénné, illetve rakéta-üzemanyaggá alakítható.
Ezért a térség az Egyesült Államok és Kína közötti új űrverseny egyik legfontosabb színterévé vált. Az amerikai műholdak már kimutatták a vízjég jelenlétére utaló jeleket és megpróbálták megbecsülni a készletek nagyságát, ám a Hold felszínén még nem sikerült közvetlenül fúrni és elemezni a jeget.
Az amerikai Intuitive Machines 2025-ben már megpróbált víz után kutató fúrót juttatni a Holdra, ám a leszállóegység a déli pólus nehéz terepén felborult, így nem tudta teljesíteni fő feladatait.
A Chang’e–7 egyik legfontosabb újítása éppen az lett volna, hogy a térségben közvetlenül vizsgálja a vízjeget és a környezetet, ezzel új szintre emelve a holdi erőforrások kutatását.
Kína és az Egyesült Államok egyszerre készül a Holdra
A kínai halasztás időt adhat az amerikai programoknak is. Több amerikai űreszköz ugyanis a következő egy évben ugyanabba a térségbe készül, amelyet a Chang’e–7 is célba vett.
A Pittsburghben működő Astrobotic Technologies Griffin nevű leszállóegysége akár már 2026 végén elindulhat a Hold déli pólusa felé. Jeff Bezos űripari vállalkozása, a Blue Origin pedig a tervek szerint jövőre akár két robotikus holdraszállást is végrehajthat. Az egyik küldetés fedélzetén a NASA vízjég és más erőforrások felkutatására fejlesztett VIPER roverje is helyet kaphat.
A verseny tétje azonban jóval nagyobb annál, hogy melyik ország talál először vizet. A déli póluson elérhető erőforrások felhasználása alapvetően változtathatja meg a hosszú távú holdi jelenlét gazdaságosságát. A helyben kinyert vízből ugyanis nemcsak az ott élő űrhajósok ellátása biztosítható, hanem akár üzemanyag is előállítható, ami megkönnyítheti a Holdról induló későbbi mélyűri küldetéseket.
Yuqi Qian, a Hongkongi Egyetem holdgeológusa szerint a Chang’e–7 programja már azt jelzi, hogy Kína holdkutatása az egyszerű tudományos feltárástól fokozatosan az erőforrások hasznosítása felé mozdul el.
A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy még nem ismert, pontosan mekkora mennyiségű és milyen állapotú vízjég található a Hold déli pólusán, illetve hogy gazdaságosan kitermelhető-e. A Chang’e–7 ezért nemcsak egy újabb holdmisszió lett volna, hanem fontos lépés annak eldöntésében is, hogy a Hold valóban alkalmas lehet-e a jövő tartós emberi jelenlétének egyik első állomásaként.
Forrás: CNN