Az EU-szerződés nem visszamenőleges hatályú

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a szóvivőt, hogy Balázs Péter külügyminiszter a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta, meg lehet találni a megfelelő jogi módszert a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos cseh és szlovák felvetések helyes megválaszolására.

A magyar külügyminiszter kijelentette: van mód arra, hogy megadják Prágának és Pozsonynak a jogi és erkölcsi biztosítékokat az uniós reformszerződéssel kapcsolatban általuk jelzett problémákra.

Václav Klaus cseh elnök közölte: nem írja alá a lisszaboni szerződés ratifikációs okmányát, amíg Csehország mentességet nem kap a szerződés részét képező alapjogi charta hatálya alól. A cseh államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után, a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Nemrég a szlovák kormány is hasonló mentességi igényt vetett fel.

A Benes-dekrétumok ügye és a lisszaboni szerződés ratifikálása egymástól teljesen külön kérdés - mondta az MTI-nek a külügyi tárca szóvivője. Hangsúlyozta, hogy az alapjogi charta nem visszamenőleges hatályú, tehát csak a szerződés életbelépésétől alkalmazható. Továbbá az unió reformszerződése nem szabályoz olyan kérdéseket, amelyek eddig is a tagállamok hatáskörébe tartoztak.

Magyarország a szerződés mielőbbi életbelépésben érdekelt és nem támogatja a ratifikációs eljárás ismételt megindítását. A cseh fenntartásokra az uniós tagállamoknak közösen kell megoldást találniuk, bizonyára ezzel is próbálkoznak majd jövő heti csúcsértekezletükön - mondta Mátrai Zsuzsanna.