Pártia az indoiráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt az Kr. e. III. századtól a Kr. u. III. századig. A Kaszpi-tengertől délkeletre, a Kopet Dag hegyei és a Daste-Kavir-sivatag határolták. A mai Örményország, Irak, Irán, Grúzia, Kelet-Törökország, Kelet-Szíria, Türkmenisztán, Afganisztán, Tádzsikisztán, Pakisztán, Kuvait, a Perzsa-öböl, Szaúd-Arábia partvidéke, Bahrein, Katar, Libanon, Izrael, Palesztina és az Egyesült Arab Emírségek területén feküdt. Mivel Pártián haladt át a selyemút északi ága, a pártusok jelentős szerepet játszottak a kelet-nyugati, valamint az északi nomádok és a Mezopotámia közötti kereskedelemben.

Az erődített várost a Kr. e. III. évszázadban emelték. A településnek trapezoid alakja volt, s területe 395.000 négyzetmétert tett ki - olvasható az ókori iráni kutatásokkal foglalkozó Circle of Ancient Iranian Studies (http://cais-soas.com) honlapján.

A másfél hónapos ásatások során az iráni régészek azonosították az erődítményhez tartozó létesítményeket, s az épületmaradványok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy alapítása előtt a várost gondosan megtervezték. A levél- és állatmotívumokat ábrázoló kifinomult stukkódíszek viszont arról tanúskodnak, hogy rangos településről van szó, amelyben palotákat, s szentélyeket is emeltek.

Rengeteg kerámialeletre bukkantak a régészek, akik egyebek mellett találtak korsókat, kancsókat, s különféle konyhai edényt.

A jelek szerint a várost a Kr. u. III. században hagyták el lakói, akkor, amikor összeomlott a Pártusok Birodalma.