Az emberek etnikai identitása attól függ, milyen kérdésről van szó

A szakember szerint le kell tenni a "valós etnikai adatok" mítoszáról, ugyanis az etnikai identitás függ az élethelyzetektől. Aki egy népszámlálásnál valamely népcsoporthoz tartozónak vallja magát, az nem biztos, hogy például egy kisebbségi önkormányzati választáson vagy az szja 1 százalékáról történő döntés során is kinyilvánítja ezt.

A nemzeti identitás felmérése során más és más listák születnek a különböző jogok vagy körülmények kapcsán, és a népszámlálásnak sem lehet az a célja, hogy az etnikai adatokról teljes képet adjon - mondta Vékás János.

A szakember szerint a népszámlálás kérdőíveinek kérdései közül ki kellene hagyni a kulturális kötődésre vonatkozót, mert homályos, korábban az emberek többsége megtagadta a választ, feltehetően azért, mert nem tudott mit kezdeni vele. Ehelyett az Egyesült Államokban használatos származásra vonatkozó kérdés lenne célszerű. Kovács András, az MTA kisebbségkutató intézetének munkatársa a konferencián arra hívta fel a figyelmet: a korábbi elképzelésekkel szemben a tudomány ma már nem tartja nyilvánvalónak, hogy az erős kisebbségi identitás egyúttal a többségi társadalomtól való nagyfokú távolságtartást is jelent, illetve hogy a kisebbségi identitás gyengülése szükségszerűen vezet a többségi társadalomba való beolvadáshoz.

Főként az Egyesült Államokban a "harmadik generációs visszatérés" jelensége kapcsán figyelték meg, hogy a kisebbségi leszármazók harmadik generációja egyfajta szimbolikus identitásban fejezi ki kisebbségi kötődését, hovatartozását, például kisebbségi rendezvényeken, kisebbségi szervezetek tevékenységében vesz részt, ami egyszerűbb, mint újratanulni nagyszülei anyanyelvét.

Az Országgyűlés által hétfőn megszavazott törvény szerint teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálás lesz 2011