Közlekedési együttműködés a horvátokkal

A sajtó nyilvánossága előtt elsőként Bajnai Gordon magyar és Jadranka Kosor horvát kormányfő látta el kézjegyével azt a közös levelet, amelyet az Európai Bizottság elnökének címeztek az V/C. összeurópai közlekedési folyosó boszniai szakaszának megépítéséhez nyújtandó támogatásról.

A levél szerint mind Magyarország mind Horvátország érdeke az V/C. folyosó bosznia-hercegovinai szakaszainak mielőbbi megvalósítása, hiszen ezzel teljes hosszában kiépült útvonalként érdemben is bekapcsolódhat az európai közlekedési hálózatba.

Egyezményt írt alá a közlekedésért felelős tárcák nevében Bozidar Kalmeta és Hónig Péter az Ivándárda-Baranyavár (Branjin Vrh) autópálya-kapcsolat létesítéséről. Az M6 gyorsforgalmi út Budapest és Bóly közötti szakasza várhatóan 2010 első félévre épül ki, az V/C. folyosó fennmaradó, Bóly és Ivándárda közötti, M56-os szakaszának a magyar-horvát határig tartó megvalósítása a következő hétéves fejlesztési ciklusban, 2013 után várható, összehangolva a horvát oldalon is az autópálya-szakasz megépítésének ütemezésével.

Egyetértési nyilatkozatot fogalmazott meg és írt alá a két ország gazdasági minisztere, Damir Polancec és Hónig Péter a szénhidrogénipari projektek kiterjesztéséről, egyebek mellett a gázvezetékek összekapcsolásáról. Ez egyben megteremti a megújuló energiaforrások területén történő együttműködést, valamint a szakembercsere lehetőségeit is.

Davorin Mlakar igazgatási és Varga Zoltán önkormányzati miniszter írta alá a határokon átnyúló regionális koordinációs fórum létrehozásáról szóló megállapodást. Ez olyan együttműködési keretet jelent, amely valamely határmenti térség fenntartható fejlesztését, a regionális szinteken túlmutató magyar és horvát koncepciók összehangolását, a helyi kezdeményezések felkarolását segíti elő, az összes érintett fél - vagyis kormányzati és regionális szervek, intézmények, szakmai szervezetek - bevonásával.

Közös nyilatkozatot látott el kézjegyével Bozo Biskupic kulturális miniszter és Szabó Imre, a környezetvédelmi tárca vezetője a magyar-horvát határon átnyúló Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum létrehozásáról. A tervezett bioszféra rezervátum egy nagy kiterjedésű, összefüggő folyómenti ökoszisztémát fed le és az első, határon átnyúló védett terület lesz Horvátország és Magyarország között. A rezervátum Magyarországon összesen több mint 235 ezer hektár, Horvátországban több mint 630 ezer hektár kiterjedésű.

Az aláírásokat követő sajtótájékoztatón Bajnai Gordon hangsúlyozta: sok szempontból szimbólum és minta sok európai ország számára Magyarország és Horvátország együttműködése.

Kiemelte, hogy Magyarország minden erejével támogatja Horvátország euroatlanti integrációs folyamatát, mert a délkelet-európai államok közül a leginkább felkészült a csatlakozásra. Ez már megtörtént a NATO-ba, de "elemi érdeke" az Európai Uniónak és Magyarországnak is az uniós bővítés, amely elől végre elhárultak a diplomáciai akadályok.

A magyar kormányfő emlékeztetett arra, hogy partnerek vagyunk az energetikában, a Mol és az INA együttműködése révén, s a térség egyik legjelentősebb energetikai szereplőjeként a két cég részese az energiafüggőség csökkentésének. Ez utóbbit szolgálja az uniós NETS projekt, vagyis a két ország gázvezetékeinek összekötése, amely az Adria felől likvid gáz továbbítását is lehetővé teszi.

Gazdasági téren kiemelkedő, hogy Horvátországban a magyarok a negyedik legnagyobb befektetők, mintegy 1600 cég van jelen a külkereskedelmi kapcsolatokban, amelynek forgalma éves szinten meghaladja a másfél milliárd eurót. Mint kifejtette, nemcsak az uniós csatlakozásra, hanem azt követően a schengeni egyezménybe történő belépésre is készül a két ország, ezért a rendészeti és honvédelmi miniszterek például a határtérségben található aknák felszedésének felgyorsításáról is tárgyaltak.

Bajnai Gordon végül kitért a kisebbségek kérdésére is, amelynek kapcsán hangsúlyozta, hogy a jó szomszédság mintája lehet a két állam viszonya ezen a téren. Hozzátette, hogy Pécsett most folyik a horvát iskola felújítása és hamarosan Hercegszántón is indulhat közös támogatással hasonló beruházás.

Jadranka Kosor ismételten megköszönte Magyarországnak és a magyar kormánynak a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásban eddig mutatott támogatását. Kivételesnek és felbecsülhetetlennek nevezte a zágrábi magyar követségnek, mint közvetítőnek a szerepét az euroatlanti együttműködés elérésében. Azt pedig külön kiemelte, hogy reményei szerint a magyar uniós elnökség idején, 2011-ben Horvátország teljes jogú tagként csatlakozhat majd az unióhoz.

Említést tett a két ország kapcsolatában a turizmusról, a Letenye-Muracsány (Gorican) autópálya-összeköttetés megvalósításáról, de a horvát belpolitikában is fontos magyar kisebbség szerepéről. Utóbbi kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a magyarság parlamenti képviselője is támogatója a horvát koalíciós kormánynak.

Az MTI kérdésére, hogy a megbeszéléseken szóba került-e a Mol, mint az INA jelentős tulajdonosának közreműködése abban, hogy a nagymértékű köztartozást felhalmozott horvát olajtársaság pénzügyei rendeződjenek, a horvát kormányfő közölte: erre már akciótervet készítettek. A tartozások rendezését év végéig kiegyenlíti az INA, erről a jövő hétfőn tárgyalnak a felügyelő bizottság tagjai.

Bajnai Gordon hozzátette: a Mol és az INA házassága sikeres kapcsolat, vannak kérdések, amelyeket a cégeknek maguknak kell megoldani. A kormányoknak abban van szerepe, hogy a két ország energiarendszereit összekapcsolják, ami egy esetleges újabb gázkrízis esetén mindkét államot segítheti.