Nagy tévedés van a magyar kastélyok körül kialakult vitában. A HírExtra által felgöngyölített ügy messze nem két hivatal közötti szóváltásról szól. A sajtóhírekből eddig úgy tűnhetett a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) és a Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) között folyik a csata. Erről azonban szó sincs.

A történet ennél jóval egyszerűbb. A magyar történelmi kastélyokra szemet vetett a Compagnie des Chateaux d'Europe Centrale nevű francia cég. A vállalkozás Franciaországban több kastélyt is szállodaként üzemeltet s most elérkezettnek látta az időt, hogy hazánkban is terjeszkedjen.

A minisztérium képbe kerül

Ehhez természetesen meg kellett, hogy oldja a jogi problémákat, azaz, hogy olyan tulajdonosa legyen a kastélyoknak, aki számukra az üzemeltetés jogát átadhatja. Ezért még Veres János minisztersége idején lobbizni kezdett a Pénzügyminisztériumban. Ezt a tevékenységét annyira eredményesen folytatta, hogy az érintett felek végül össze is ültek egy tárgyalásra a minisztériumban, hogy megbeszéljék a teendőket.

Innen indult tehát a kastély-ügy. A gond akkor kezdődött, amikor olyan szintre jutottak a tárgyalások, hogy már törvényesen nem igazán lehetett volna folytatni őket. Ekkor mondta azt a Vagyonkezelő, hogy nyílt pályázatot ír ki a kastélyok üzemeltetésére, hiszen ez a törvényes eljárás.

Nem ott van a nézeteltérés

Téves tehát az a feltételezés, miszerint a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) és a Vagyonkezelő között lenne a konfliktus. Az MNG a kastélyok vagyonkezelője, azaz ők felelnek a fenntartásukért. Az Nemzeti Vagyonkezelő valóban kérte az MNG-t hogy adja át számára kastélyok vagyonkezelésének jogát, ám nem azért, hogy azokat eladja. Az ügyben szereplő tíz kastélyt ugyanis nem lehet privatizálni, állami tulajdonban kell maradjanak.

A Vagyonkezelő csupán a vagyonkezelői jogot adhatja át piaci szereplőknek, ám azt is kizárólag pályázat útján. A hivatal csupán arra a meggyőződésre jutott, hogy ha már szó van a kastélyokban rejlő (gazdasági, kulturális, idegenforgalmi) potenciál kihasználásáról, akkor azt törvényesen tegyék.

A cél nemes

Neve elhallgatását kérő forrásunk szerint az egész ügylet alapvetően nem rossz, hiszen a vagyonkezelői jogba adás nem örökre szól (5-10 évre ez függ a kastély állapotától). Ez idő alatt a francia cég felújítja és szállodává alakítja az épületet – az örökségvédelmi eljárások betartásával. Nyilvánvaló, hogy profitot is remél belőle. Ám amint lejár a szerződés, visszaszáll az államra a vagyonkezelői jog, így az országnak lesz egy felújított, jó esetben az idegenforgalomban bejáratott kastélyszállója.

Úgy tudjuk, a konfliktust a Pénzügyminisztérium egyik osztályvezetője gerjesztette, akinek nem jön jól, hogy pályázatot kívánnak kiírni az ügyben. Ő mindenképpen a francia céget szeretné előnyhöz juttatni, ám a nyílt tender ezt jócskán megnehezíti. A pályázatot azonban a Vagyonkezelő írná ki, így annak elbírálása is az ő hatáskörük lesz, nem pedig a Pénzügyminisztériumé.

A történetnek ezzel még nincsen vége, ám információink szerint az bizonyos, hogy a kastélyok vagyonkezelői jogát hamarosan már nem az állam, hanem egy magáncég fogja gyakorolni.